43%-kal bővült az ingatlanalapok vagyona a harmadik negyedévben

Az ingatlanalapok száma a negyedévben nem változott. A 20 alap vagyona a negyedévben 43 %-kal bővült, az első három negyedév során 68 %-kal nőtt, szeptember végén több mint 607 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust – 16 ingatlanalap tartozik ide, és a teljes kezelt vagyon 98,7 %-a ilyen típusú alapokban található – áll a Bamosz harmadik negyedéves jelentésében.

Az építés alatt álló ingatlanok aránya szerint két alcsoportot különböztetünk meg az ingatlanalapok esetében, ezek közül a nagyobbik kategória az ingatlanforgalmazó alapoké, 19 alap tartozik ide, és az ingatlanalapok vagyonának 99 %-a. A negyedév során az ingatlanforgalmazó alapok vagyona 44 %-kal nőtt, amiből 175 milliárd forint volt a nettó értékesítés, 9,5 milliárd forinttal pedig a hozamok hatására nőtt a vagyon. Az év eleje óta 2 ingatlanforgalmazó alap indult, kettő pedig megszűnt, az összesített vagyonuk 68 %-kal nőtt. A kilenchavi növekményből az új tőkebefektetések 216 milliárd forintot jelentettek, a hozamok pedig 30 milliárd forinttal bővítették a vagyont.

Az ingatlanalapok esetében meg kell említeni az ingatlan alapok alapja konstrukciót, amely igen népszerűnek bizonyult. Míg 2004. végén még csak az ingatlanalapok vagyonának 9 %-a volt valamilyen alapok alapja konstrukcióban, 2006. szeptember végére már 24 %. A hazai ingatlan alapok alapjai a harmadik negyedévben 37 %-kal nőttek, míg az év eleje óta 77 %-kal. A 7 hazai ingatlan alapok alapjában a negyedév végén 116 milliárd forint vagyon volt, ami az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezethet, hiszen egy forint ezen alapokban, ha az utána egy hazai ingatlanalapba kerül befektetésre, kétszer számítódik az alapok összvagyonába.. Az ingatlanalapok 175 milliárdos negyedéves tőkevonzásából 30 milliárd forint a hazai ingatlanlapok alapjaiba érkezett. Az európai ingatlan alapok alapjai a negyedévben 6,4 %-kal, a kilenc hónap alatt 39 %-kal bővültek. Az alapok alapjai nélkül számított “nettó” növekmény az ingatlanforgalmazó alapoknál a negyedévben 49 %, az első kilenc hónapban összesen 69,6 % volt, a “nettó vagyon” pedig 460 milliárd forint.

Az 1 fennmaradó ingatlanfejlesztő alap vagyona a negyedévben 27,5 %-kal csökkent, szeptember végén vagyona 4,4 milliárd forint volt. Az alapba friss tőke nem érkezett, a piaci teljesítmények hatására 1,7 milliárd forinttal csökkent a vagyon. Az első három negyedév során az alapok vagyona 21,1 %-kal csökkent, ebből az egyik alap megszűnésével járó tőkekivonás hatása 870 millió forint volt, míg a piaci teljesítmények hatására 300 millió forinttal csökkent a vagyon.

Az ingatlanalapok közt a hazai ingatlanalapok a meghatározók, a 20 alapból 18 hazai, míg kettő európai ingatlanokba fektet, és az előbbiekben kezelik az ingatlanalapok összvagyonának 95,6 %-át. A negyedévben a hazai ingatlanforgalmazó alapok hozama átlagosan némileg felülmúlta az európai alapokét, de a szintén hazai ingatlanfejlesztő alap negatív teljesítménye lehúzza az átlagot. A harmadik negyedévben mind a hazai, mind az európai ingatlanalapokba jelentős új tőke érkezett.

Az ingatlanalapok növekedése továbbra is töretlen, és a kamatadó bevezetését megelőzően ismét felgyorsult a bővülés dinamikája. A negyedévben a leggyorsabban az ingatlanforgalmazó alapok nőttek, a hazai ingatlan alapok alapjai és az európai alapok alapjai némileg lassabban, míg az ingatlanfejlesztő alapok vagyona ismét csökkent.

A részvény- és vegyes alapokhoz hasonlóan mindhárom negyedévben pozitív tőkebeáramlást regisztrálhattunk a többi alapkategóriában is. A harmadik negyedévben megugrott az ingatlanalapokba érkező friss tőke. Bár minden alaptípusba több befektetés érkezett, mint a két megelőző negyedévben, a legtöbb új befektetést az ingatlanalapok vonzották. Az egyéb alapok abszolút értékben kisebb mértékű friss befektetést vonzottak (de itt is nagy ugrás tapasztalható az előző negyedévekhez képest), ez az alapok teljes nettó eszközértékének arányában a legmagasabb, míg a származtatott alapok a második helyen állnak.

A hosszabb távra vonatkozó grafikon esetében figyelembe kell venni, hogy 2004. végén új kategóriarendszer került bevezetésre, melynek során néhány alapot átsoroltak. A nem kötvénytípusú alapok kisebb megtorpanásokkal és visszaesésekkel, de trendszerűen nőttek. Az ingatlanalapok vagyona 2005. közepe óta meghaladja a vegyes- és részvényalapok összesített vagyonát, és 2006. közepe óta meghaladja a kötvényalapokét is. A kamatadó bevezetése minden alapkategóriánál ismét dinamikus növekedést idézett elő.