APEH: az ingatlan eho-ja

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén, ha a jövedelem az egymillió forintot meghaladja, a bevétel egésze után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a hozzájárulás-fizetési felső határig.

A bérleti szerződés megkötésekor fennálló körülmények és a szerződés rendelkezései alapján már előre meg lehet állapítani, hogy az éves jövedelem meghaladja-e az egymillió forintot. Ezért a kifizetőnek már a tárgyévi első kifizetéskor le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást a bérleti díjból, ha az a tárgyévben – figyelembe véve a többi kifizetőtől vagy magánszemélyektől származó bérleti díjak összegét is – meghaladja az egymillió forintot.

Annak érdekében, hogy több bérleti jogviszony fennállása esetén a kifizető teljesíteni tudja egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét, az Eho. tv. alapján a magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől is származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

Ha a kifizető elmulasztotta levonni, megfizetni és bevallani az egészségügyi hozzájárulást, úgy az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai szerint bevallási kötelezettségét utólagosan pótolnia kell, illetőleg bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie kell, és az egészségügyi hozzájárulást a késedelmi pótlékkal, illetőleg önellenőrzési pótlékkal együtt meg kell fizetnie.

Az Eho. tv. alapján a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék (2006. augusztus 31-éig a Tbj. alapján fizetendő 11 % egészségbiztosítási járulék és 5 % baleseti járulék), valamint az általa megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. A kifizető(k)nek tehát a bérleti díjból mindaddig le kell vonni a 4 % (2007. január 1-jétől a 14 %) egészségügyi hozzájárulást, amíg a bérbeadó nem nyilatkozik a 400 000 forint (2007. január 1-jétől 450 000 forint) mértékű fizetési felső határ eléréséről.

A magánszemély ugyanakkor előzetesen is nyilatkozhat arról, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt ezen járulékok összege mégsem éri el, a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti és vallja be. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni és az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni. Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyi jövedemadóról benyújtott bevallásában igényelheti vissza.

Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A személyi jövedelemadó adóhatósági adómegállapítását választó magánszemély adózó nyilatkozik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában.

Az Eho. tv. alapján ugyanakkor mentesség vonatkozik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.