Így hathat a koronavírus az ingatlanpiacra

Nem csak a gazdaság egészére, úgy az ingatlanpiacra is nyomást gyakorolhatnak a koronavírus körüli események, főleg abban az esetben ha elhúzódik a jelenléte és terjedése – írja a portfolio.hu.

A szakértők szerint a vírus lefutási ideje a fő kérdés az ingatlanpiacon, mind a keresletben, mind az árakban és nem mellesleg az egész piac átrendeződésében. Nézzük, milyen közvetlen és közvetett hatásokra számíthatunk: a legfontosabb, hogy vélhetően nem fog dirket, érdemi összeomlást okozni a víruspánik és a körülötte kialakult helyzet, és nagyon ideális esetben még hosszabb távon érezhető hatása sem lesz.

Az egészségügyi kockázatok mellett nem is kérdés, hogy a koronavírus – pontosabban a lakosság és a hatóságok óvatossága a fertőzés elkerülése érdekében – az országok gazdaságára is negatív hatást gyakorol, így a lakáspiacon is új folyamatokat indíthat el.

Kétféleképp befolyásolják a koronavírus miatti intézkedések, illetve a pánik az egyes országok lakáspiacát:

• az egyik a közvetlen hatás, amivel egyfajta átrendeződés indulhat el a rövid és hosszú távú lakáskiadások között,
• a másik a közvetett hatás, vagyis a gazdasági aktivitás csökkenéséből átgyűrűző következmények (befektetési kereslet apadása, tranzakciószám visszaesése, árak csökkenése)

A turizmus közvetlen hatása

Nehéz különválasztani az egyes hatásokat, a lakáspiaci változások például ugyanúgy összefüggnek a turizmussal, mint ahogyan az a gazdasági aktivitással. Leegyszerűsítve azonban a képet, a koronavírus terjedésével egyértelműen csökken a külföldi turizmus, ami direkten érintheti a lakáspiacokat (a hazait is): a diszkont légitársaságok már csökkentették a vörös zónás területekre repülő járataikat, nagyobb rendezvényeket halasztottak el világszerte, a külföldi turistákkal számoló budapesti hotelek is éreznek már némi visszaesést a márciusi foglaltságokban, és a tipikusan külföldiek által látogatott fővárosi szórakozóhelyeken is megcsappant a létszám az elmúlt napokban.

A hotelek jelentéséről a koronavírus kapcsán már beszámoltunk, e szerint egyelőre nem éreznek nagyobb visszaesést, a márciusi foglaltságokon azonban látszik, hogy óvatosabbak az emberek, ugyanakkor olyan vendégek is vannak, akik lemondták a külföldi nyaralást és helyette a szállodalánc belföldi egységében töltik a szabadidejüket.

Az airbnb-jelenség

A turisták egy másik, de jelentős része a budapesti rövid távú lakásokat választja szálláshelyként, így ha kevesebben érkeznek külföldről, azt az Airbnb-s lakások tulajdonosai is megérezhetik. Racionális döntés lenne, hogy egy bizonyos keresletcsökkenés után, a rövid távú lakáskiadásból a kevésbé frekventált helyen fekvő, vagy kisebb forgalmat bonyolító lakástulajok átálljanak a hosszú távú lakáskiadásra. Akár már havi néhánnyal kevesebb vendég esetén is elképzelhető, hogy jobban megéri a tulajdonosoknak, hogy legalább ebben az évben (vagy a jelenlegi helyzet lecsengéséig) hosszú távon adják ki a lakásukat.

JELEN ÁLLÁS SZERINT A LEGNAGYOBB KERESŐOLDALAK TALÁLATAI ALAPJÁN 12-14 EZER RÖVID TÁVRA KIADÓ LAKÁS LEHET BUDAPESTEN.

Ennél pontosabb számot a duplikációk, a meghirdetett, de már nem aktuális és a valótlan hirdetések miatt nehéz lenne megadni. Szerencsére nem is feltétlenül az abszolút számok a legfontosabbak a helyzet leírására, hanem az ezekben bekövetkező változás. Érdekes lesz látni, hogy néhány hónap múlva milyen változás megy végbe a kiadásra kínált budapesti lakások számában. Számíthatunk arra, hogy amennyiben a koronavírus egyre több országban okoz fennakadásokat, úgy a következő hónapokban a kiadó lakások száma is megemelkedik, leginkább a budapesti lakáspiacon.

Az egész gazdaságon keresztüli közvetett hatás

A koronavírus közvetett lakáspiaci hatásánál még indokoltabb a feltételes mód használata, a legkülönfélébb piaci események egymásra gyakorolt hatása ugyanis egészen váratlan fordulatokat eredményezhet. Legalább annyira váratlanokat, mint amilyen a vírus megjelenése volt. Az ellátási láncokban már így is komoly problémát jelentenek a gyárleállások, a termékhiányokról nem is beszélve. Egy hosszabb távon elhúzódó kényszerített gyárleállás egyik következménye lehet, hogy a dolgozók számában is jelentős vágást visznek véghez. Ez bármelyik országban a lakosság hitelképességének gyengüléséhez vezet, ami a lakáspiacra is negatívan hat a gyengébb keresleten keresztül. De ez csupán egy oldala a lehetséges következményeknek, és egy olyan kedvezőtlen szcenáriót feltételez, amelyben hosszabb távon is hatása lesz a vírusnak a gazdasági eseményekre.

A világ négy nagy gazdasági térségében (USA, Kína, Eurózóna, Japán) összesen 2%-ot meghaladó évesített GDP-csökkenést várnak a Deutsche Bank elemzői, leginkább Kína visszaeső gazdasági teljesítménye miatt. Amennyiben a GDP csökkenése két negyedéven át is kitartana, az eurózóna recessziójáról beszélnénk, vagyis nemcsak a turizmus, a gyárleállások, a munkaerőpiaci átalakulások miatt, hanem a globális gazdasági hangulat miatt változásokra számíthatunk az ingatlanpiacon.

Csökkenni fognak a lakásárak itthon?

Ha rövid, néhány hónapos lefutása lesz a koronavírusnak, várhatóan nem fogja érdemben befolyásolni a lakásárakat. A tranzakciók száma visszaeshet, de a helyzet gyorsan visszaállhat a vírus előtti állapotra.

További részletek:

https://www.portfolio.hu/ingatlan/20200306/igy-hathat-a-koronavirus-az-ingatlanpiacra-418091