A spanyolok is felfedezték a pesti házakat

A kezdeti élénk forgalom után évről évre csökken a külföldiek magyarországi ingatlanszerzési kedve. Tavaly sokan új lendületet véltek kiolvasni a budapesti forgalom emelkedéséből, ám mára kiderült, a legtöbb megyében tart a visszaesés, a fővárosban pedig stagnál a külföldiek vásárlása.

A külföldiek változatlanul Budapesten vásárolják a legtöbb ingatlant, míg a legkevesebbet Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Napjainkig az általuk megszerzett ingatlanoknak több mint harmada német állampolgárok tulajdonában van, ötödük az osztrákok, egy-egy tizedük a románok és a hollandok birtokába került.

A németek egyébként Budapesten és 13 magyarországi megyében is domináns ingatlanvásárlók. Számukra, mondhatni, az ország egésze ingatlanvásárlási terület. Újabban országosan gyarapszik az olyan ügyletek száma, amikor külföldi állampolgár egy másik külföldinek értékesíti ingatlanát.

Az ingatlanforgalom adatait elemezve is igazolható a külföldiek Budapest- és Balaton-centrikus képe. A főváros jelentősen megelőzi a többi hazai települést, sőt a megyéket is, mivel területén 2004 eleje óta napjainkig 4334 ingatlant vásároltak – ehhez képest a kiemeltnek tartott Zala megyében 1081-et.

A külföldiek a regionális központok mellett előnyben részesítik a kellemes települési környezetet kínáló, idegenforgalmi adottságokban bővelkedő falvakat és városokat. Az elsők között szerepel Sopron, Hévíz, Gyenesdiás, Keszthely, Bük és Siófok, de a többi település is egyértelmű bizonyítékkal szolgál arra, hogy a turisztikai szempont elsődleges a választás során.

Ami a nemzetiség szerinti megoszlást illeti: a főváros VII. kerületében, az úgynevezett zsidónegyedben, valamint a Belvárosban új jelenség, hogy az írek után most a spanyol vásárlók száma emelkedik a leggyorsabban.

Zala és Vas megyében is a meleg- és gyógyvizes területek keltették fel leginkább a külföldiek figyelmét. Az ingatlanárakban nagy a szóródás mindkét régióban: Hévízen például tavaly vettek 20 millió forintos lakóházat, Zalakaroson 15,5 millió forintos üdülőt, míg Zalacsányban 15-38 ezer euró (4-10 millió forint) között kelt el 29 darab beépítetlen, közművesített terület. Legutóbb egy német házaspár vett magának egy lakóházat Vonyarcvashegyen, 186 ezer euróért (51 millió forint).

Pest megyében a román állampolgárok veszik a legtöbb ingatlant. A dunántúli termőföldhöz kötődő ingatlanokat legfőképpen a hollandok keresik, általában egyhektárnyi terület felett vásárolnak. Ennek oka feltehetően azon félelmük, hogy a Holland-mélyföld területe csökken a tengervíz szintjének emelkedése miatt.

Veszprém megyében a legtöbb ingatlant németek vásárolták meg, jóval kevesebbet az osztrákok, hollandok, románok, britek, svájciak és amerikaiak. Itt is a Balaton környéke, illetve a szőlőbirtokok a legnépszerűbbek, de a német nemzetiségű területekben bővelkedő Bakony is vonzó a vásárlók számára.

Bács-Kiskun megyében a szerbiai vevők magas száma üt el az átlagtól. A német, holland, osztrák és svájci állampolgárok ingatlanszerzésének viszonylagosan magas számát elsősorban az magyarázza, hogy a külföldiek szemében jellegzetes “magyar árucikknek” számít a gyógyvíz mellett a tanya, a “pusztai romantika”.