Ki és hogyan kérhet fizetési könnyítést az APEH-től?

Bárki kérhet fizetési könnyítést az APEH-tól, ha teljesíti a hatóság feltételeit. Nézzük,kik, hogyan kapnak segítséget!

A fizetési kedvezmény alapjai

Bárki kérhet az APEH-tól fizetési kedvezményt, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek – ez olvasható az APEH honlapján ma megjelent közleményben. A kérelmeket azért lehet bátran beadni, mert a törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem- vagy csak részben tudják teljesíteni. Az APEH a döntése kétféle kedvezményre terjed ki:

• a fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve

• mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására.

A kérelmeket az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (a Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe nem tartózó magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni.

Mit kérhet a magánszemély?

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. A jogszabály ugyanis jogi személyek és egyéb szervezetek esetében kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. Az adóhatóságnak a magánszemély által benyújtott kérelem elbírálásakor azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.

Mit kérhet a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély?

Az adóhatóság a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el. Ilyen indok lehet:

·         a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve

·      a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. (Ebben az estben viszont a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság.)

Hogy mérlegel az APEH?

Az APEH a kérelmek elbírálásának mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében pedig a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése viszont komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, így csak ott indokolt tehát azt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető – áll az APEH közleményében. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Mit nem enged az APEH?

Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíj-pénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében és a Tbj. 56. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető.

Mit enged az APEH?

 A fent leírt „nem megengedhető” fizetési könnyítés az úgynevezett egyéb adók tekintetében lehetséges. Ez a fizetési könnyítés viszont csak a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:

1. Az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes.

2. A fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

3. A fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető viszont a fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

Mik az APEH feltételei?

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet:

• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,

• ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,

• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított – hívja fel a hatóság a kérelmezők figyelmét.