Az ország legrosszabb lakásait sózzák a bankokra: Egy újabb örvény?
A bajba jutott adósoknak kell majd kezdeményezniük, hogy az állam megvásárolja az ingatlanjukat. Csak azok számíthatnak segítségre, akiknek nagyon rossz állapotú az ingatlanjuk, vagy olyan helyen laknak, ahol leállt az ingatlanpiac.
Bár a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET) a legnehezebb helyzetben lévő mintegy 140 ezer lakáshitelesek miatt állította fel a kormány, de csak a töredéke kap majd tényleges segítséget. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a későbbiekben ráadásul nem lesz mód a kör további bővítésére sem. A korlátozott állami források miatt az érintett adósoknak akkor sem lesz könnyű dolguk bejutni az eszközkezelő programjába, ha a meghatározott szociális és egyéb feltételeket teljesítették. A részvétel ugyanis nem automatikus, a jelentkezéshez a banknak is meg kell adnia a hozzájárulását. A kormányszóvivő szerint az ügyfelek saját bankjukban kezdeményezhetik az ingatlan állami megvásárlását, benyújthatják a szociális feltételek fennállását igazoló dokumentumokat, és ott írják alá az adásvételi és a bérleti szerződést is. A bankok ez alapján adhatják meg a hozzájárulásukat, s dönthetik el, hogy ki nem kerül bele. Azokat az adósokat, akiknek az ingatlanát az állam által ajánlott 35-55 százalékos vételárnál jobban lehet a piacon értékesíteni, nem áll a bankoknak érdekükében támogatni-, ezért, mint az egyik banki forrás megjegyezte: “a legrosszabb állapotú, az eleve nem keresett ingatlanok kerülnek majd a NET-hez, olyan helyekről, ahol teljesen halott a lakáspiac”. Több mint valószínű, hogy a legtöbb kérvény Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves Nógrád, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkezik majd.
A NET feltételei:
– az adós (vagy a vele egy háztartásban élő házastárs, illetve élettárs) szociálisan rászoruló személynek minősül, tehát jövedelempótló vagy szociális támogatást kap;
– legalább két gyermeket nevel.
– a hitelfolyósító 2009. december 30. előtt jegyeztette be a jelzálogjogot az ingatlanra;
– kizárólag a magyar államnak felajánlott lakóingatlan képezi a jelzálogot (ez praktikusan azt jelenti, hogy nincs még egy, jelzáloggal terhelt ingatlan a család tulajdonában, amit például értékesítve állami segítség nélkül is kilábalhatna a hitelcsapdából az adós);
– a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladta meg a 15 millió forintot, az egyéb településeken pedig a 10 millió forintot;
– a kölcsön összege nem haladta meg a forgalmi érték 80 százalékát (az önerő növelése érdekében nyújtott állami támogatásokkal érintett jelzáloghitel-szerződések esetén a száz százalékát), de elérte annak legalább a 25 százalékát;
– a tartozás tartósan késedelmes, vagyis 180 napon túli tartozásnak minősül;
– az ingatlan lakható állapotban van;
– az adós beszerzi a szükséges igazolásokat;
– a bank hozzájárul az ügylethez.