Milyen plázáról álmodik a magyar? – új bevásárlóközpontok Pesten

Érdekesen viszonyul a plázákhoz, bevásárlóközpontokhoz a magyar fogyasztó. A vásárlók többsége például nem hajlandó 30 percnél többet utazni egy bevásárlóközpontba. A városszéli plázáktól hosszú nyitvatartási időt és jó parkolási feltételeket, a belvárosi bevásárlóközpontoktól étkezési és szórakozási lehetőségeket várunk.

A parkolási lehetőség kevésbé, a különböző árfekvésű boltok annál inkább fontosabbak a magyar vásárló számára, ha az ideális bevásárlóközpontot kell jellemeznie – derül ki a GfK Hungária különböző bevásárlóhelyek látogatottságát felmérő tanulmányából. A felmérés szerint a városszéli plázáknál a teljes minta eredményeihez képest a hosszú nyitva tartás és az ingyenes parkolás a hangsúlyos. Ez nyilvánvaló is, hiszen sokan munkából hazafelé menet keresik fel ezeket a bevásárlóközpontokat.

A belvárosi plázák esetében már erőteljesebb igény mutatkozik a szórakozási és étkezési lehetőségek, valamint a divatos márkák és az egyedi, különleges üzletek iránt. E bevásárlóhelyek látogatói túlnyomórészt a fiatalabb korosztály tagjai közül kerülnek ki, akik a vásárlás mellett gyakran itt találkoznak társaikkal, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak. A vizsgálat eredményei szerint a vásárlók 42 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni egy bevásárlóközpontba, további 41 százalékuk maximum 15-30 percet utazna. Ugyanakkor 17 százalékot tesz ki azok aránya, akik hajlandók lennének akár 30 percnél hosszabb utat is megtenni azért, hogy egy számukra ideális bevásárlóközpontban vásároljanak. Az utazási hajlandóság mértéke a legidősebbek körében a legalacsonyabb. Az átlagosnál többet utaznának a nők, illetve azok, akik ritkán keresnek fel a plázákat.

De hol maradnak az új bevásárlóközpontok?

Az év első felében Magyarországon csak egy nagyobb kiskereskedelmi központ nyitotta meg kapuját, az 5600 nm-es Europeum a Blaha Lujza téren. A projekt az első pár hónap tapasztalatai alapján sikeresnek mondható. Jó forgalmi adatokat mutat és a bérbeadottság is 80% felett van, olyan bérlőkkel, mint a H&M, a Müller és a Deichmann. A központ tekinthető “high-street” jellegűnek, mint bevásárlóközpontnak. Ugyanakkor a Nagykörút környező részeibe is sikerült új életet lehelnie, itt több új bolt is nyílt az elmúlt időszakban. Kezd helyre állni a Nagykörút Nyugati tér és Margit-híd közötti szakaszának kiskereskedelmi élete is, miután a hidat újra átadták a forgalomnak a felújítási munkálatok részleges elkészültével. Csökkent ezen a részen az üres boltok száma, a bérlők visszatértek.

Októberben nyílik meg a Váci1 projekt első három emelete, melyben olyan boltok lesznek, mint a Hard Rock Café és a Szamos Marcipán egy reprezentatív üzlete. A projekt második fázisa ezt majd 2012 őszén követi. Ennek során a felső szinteket adják majd át, ahol lesz többek közt egy tetőtéri étterem, valamint egy különleges turisztikai attrakció, mely az egész 1700 nm-es negyedik emeletet elfoglalja majd. A budapesti KÖKI Terminál, az Árkád Szeged és a Sió Pláza átadása szintén az év végéig van tervbe véve. A kereskedők természetesen a karácsonyi fogyasztási csúcsszezonra készülnek, addigra meg kell ismertetni, “be kell járatni” az új bevásárlóközpontokat.

A plázák helyett diszkontok épülnek

Hermán Róbert, a kereskedelmi ingatlanokat fejlesztő Portico Investment akvizíciós igazgatója nemrég a Portfolio.hu Retail 2011. című konferencián elmondta: a fejlesztők a diszkontokban hisznek, úgy látják, hamarosan a magyar vásárlók is tényként kezelik majd, hogy ezekben az üzletekben a termékek minősége is megfelelő. Az új diszkontoknak helye is lenne a hazai piacon, hiszen míg nálunk 10 ezer lakosra jut egy diszkontáruház, addig például Németországban átlagban 4-5 ezer főre jut egy ilyen áruház.