Megéri leválni a távfűtésről? Számoljunk!

A távfő áfájának 5 %-ra mérséklése mellett is megéri leválni a távhőről – állítják az ezzel foglalkozó cégek. Még most is 25-30 %-ra becsülik az éves megtakarítások mértékét. A Főtáv számításai szerint viszont nem éri meg leválni. Sok minden eldőlhet januárban, amikor várhatóan „helyreteszik” a gáz árát, és csökkenhet a kapcsolt áramtermelés állami támogatása.

Aztán jött a távfűtés 5 %-os áfája

 Az Alkotmánybíróság 2009. május 20-án hirdette ki határozatát, amely alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a távfűtésről való leválást korlátozó fővárosi rendeletet. Korábban a miskolci rendelet is hasonló sorsra jutott. Akkor arról értekeztek a szakemberek, hogy 3-5 éven belül megtérül a beruházás, és azután 40-45 %-át megspórolhatják a lakók az energiaszámlájuknak. Azóta azonban változott a helyzet, hiszen a kormányzat a távhő-díjaknál 5 %-ra mérsékelte az áfa mértékét, ami versenyképes helyzetbe hozta a távhő-vállalatokat. Az összes költséget összevéve pedig Balog Róbert, a Főtáv korábbi szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy éves szinten már a távfűtés az olcsóbb pár ezer forinttal. Szerinte sokszor csalóka az összehasonlítás, mert a leválást ajánló cégek a felújítás (homlokzatszigetelés, nyílászáró-csere) után szükséges kevesebb hőmennyiséget is a gázkazánnal történő fűtéskorszerűsítés pozitívumának számítják.

Megéri még mindig a leválás

Schneider István, a Schneider Energy társtulajdonosa szerint viszont most is megéri a leválás, a megtakarítást 25-30 %-ra becsüli éves szinten. Szerinte januártól lesz érdekes a verseny, hiszen az önkormányzati választások után a gázárakat is helyre kell tenni. Persze az is igaz, hogy a gázáremelés a gázkazánnal fűtött házak költségeit is emeli. Emellett a távhő árára erős nyomást gyakorol a forint romlása a dollárhoz képest, valamint az olajár. Ráadásul a kapcsolt energiatermelés során előállított áram árát jelentősen támogatta az állam, ami 2011 januárjától 2014-ig fokozatosan megszűnik. Ez pedig akár 30-50 %-os hődíj-emelkedést is szükségessé tehet, és máris ott vagyunk, mint amikor még a távhőt 25 %-os áfa sújtotta.

Mennyibe kerül a leválás?

A leválás költségeit állami kamattámogatott forint hitelből érdemes megoldani: a futamidő alatt csak a kamattámogatással csökkentett kamatot kell törleszteni, a tőketörlesztés a futamidő végén egy összegben történik. Ez a hitelkonstrukció lehetővé teszi, hogy az energiamegtakarításból származó összegeket lakástakarék-pénztári betétben helyezzék el a lakók, és az itt összegyűlt állami támogatással növelt tőkéből a futamidő végén a hitel tőkerészét kiegyenlítsék. Nézzük a számokat! Ha egy 52 nm-es lakás éves fűtési költsége (2010. szeptemberi árszinten) 168.000 Ft, akkor az ehhez szükséges beruházás törlesztése 96.000 Ft/év, 5 éven keresztül. Mit tartalmaz a 168.000 Ft? Az új fűtési rendszer üzemeltetési és garanciális költségeit (a gáz árát, a gázóra alapdíját, a kazánház elektromos fogyasztását, 3 m3 melegvíz hődíját, a rendszer üzemeltetési díját). Mit tartalmaz a 96.000 Ft? A korábban említett hitel kamatának törlesztését, és a tőke gyűjtését. Ha a teljes fűtési költség havonta (télen-nyáron) 14.000 Ft, a finanszírozás költsége pedig havonta 8.000 Ft, akkor összesen 22.000 Ft havi kiadással új, önálló, korszerű és energiatakarékos fűtési rendszert lehet kialakítani. Ráadásul a futamidő végén a finanszírozást nem kell tovább fizetni, és a fűtési és használati melegvíz készítés összköltsége 14.000 Ft lesz (2010. szeptemberi árszinten)  – kalkulál a Schneider Energy.

30 %-ot spórolhatunk a kondenzációs kazánnal

A távhőről való leválásnál és a meglévő gáz központi fűtésnél is érdemes kondenzációs kazánt telepíteni, amely évente 30 %-ot tud megspórolni a hagyományos gázkazánokhoz képest. Ha egy ház energiaszükséglete 100 ezer m3 gáz, akkor az új technológiával csak 70 ezer m3 gázra lesz szükség. Emellett a kisebb gázszükséglet miatt kisebb méretű gázórát igényel, aminek kisebb lesz az alapdíja. A 30 %-kal kisebb gázfogyasztás évente kb. 3,6 millió forint, míg a kisebb gázóra évente 300-500 ezer forint megtakarítást jelent, vagyis összesen évente 4 millió forintot spórolhatunk a kondenzációs kazánnal. Mivel nagyjából 5 év alatt térül meg egy ilyen típusú kazán beszerelése, ezért ennyi idő alatt közel 20 millió forintot spórolunk, ami gyakorlatilag kiegyenlíti egy kondenzációs kazánház  kiépítésének költségét.

Alapszempontok: a karbantartás és a garancia

Minden ilyen jellegű beruházást csak úgy szabadna elvégeztetni, ha a vállalkozás az elkészült rendszert üzemelteti, ennek keretében a karbantartási, javítási, és garanciális költségeket is vállalja, és az általa kiépített és megvalósított rendszer fogyasztására pénzügyi garanciát vállal. A fenti számok az üzemeltetési garanciális költségeket is tartalmazzák. Ha üzemeltetési költséggel nem számolunk, akkor a költségmegtakarítás akár 40-45 % is lehet. Ha a lakóközösség ilyen követelményt nem támaszt, és az üzemeltetést nem szakszerűen végzik, akkor a fogyasztásuk nő, azaz a megtakarításuk csökken, átmenetileg több pénzt spórolnak az üzemeltetési költségek megtakarításával. Ekkor igaz az az állítás, hogy a berendezések gyorsabban amortizálódnak és így az ezzel kapcsolatos költségek idővel gondot jelenthetnek – teszi hozzá Schneider István.

A távhő-szakemberek szerint figyelni kell a pluszköltségekre is!

A távhővállalatok szakemberei szerint azonban a leválás mérlegelésénél nemcsak az esetlegesen keletkező olcsóbb gázszámlákat, hanem a plusz költségeket is számba kell venni. Hiszen amíg a távhőnél a rendszer fenntartásának költsége a vállalatot terheli, kivéve a házban futó fogyasztói vezetékeket, addig a tömbfűtés fenntartása, és annak folyamatos biztosítása a társasház költsége. A közvetett költségek közé sorolható a fűtő munkabére és járulékos költségei, a karbantartási szerződés a fűtési rendszerre, a kémények karbantartása, tisztítása, a gázórára alapdíj-fizetési kötelezettség, a fűtési rendszer vízigénye. Emellett a felújításialap-képzést is meg kell emelni, mert ha a társasház lakóközösségének osztatlan közös tulajdonába kerülő kazán természetes elhasználódás során tönkremegy, annak cseréje értelemszerűen az adott lakóközösség költsége. Ha ráadásul két tulajdonostárs nem tesz eleget közösköltség-fizetési kötelezettségének, akkor a fűtési költségüket a többi tulajdonostárs fizeti meg mindaddig, amíg a hosszadalmas peres eljárással nem tudják behajtani a lakóközösség jogos követelését, különben az egész tömb tekintetében lezárhatják a gázszolgáltatást. Ellenben a távhő-szolgáltatóknál hátralékfizetési programok működnek, vagyis a többi normálisan fizető lakó nem szenved hátrányt.

Miskolcon jönnének vissza

Miskolcon 31 ezer lakást látnak el távhővel, és csupán néhány ház vált le a rendszerről. Mátrai Lajosné, a miskolci távhőcég, a Mihő gazdasági igazgató-helyettese szerint a rendszerbiztonság alapvető tényező, amit egy távhő-szolgáltatónál komoly szakembergárda garantál. Ők a modernizált ellenőrző rendszerükben már hamarabb látják a hibát az adott eszközben, mint az bekövetkezne. Miskolcon 10 éve vált le jó néhány épület, közülük páran pl. az Avason visszatérnének a távfűtésre. Ugyanis szerinte a gázkazánnal működő házak jelentős részénél nem működik a rendszerbiztonsági felügyelet és sokszor a karbantartás sem történik szakszerűen. A Miskolci Nemzeti Színház szintén levált jó pár éve, de most tervezik a visszatérést, csak ez most óriási pluszköltségeket emésztene fel, hiszen a leromlott állapotú hőközpontot fel kell újítani, ami nem kis pénzbe kerül, de ki fogja ezt finanszírozni.

A Főtáv számításai szerint nem éri meg leválni

A Főtáv szintén összehasonlította egy gázkazánnal üzemelő központi fűtéses és egy távfűtéses 80 lakásos társasház költségeit (júliusi árszint). Az átlaglakás 52 nm-es, 2,6 m belmagasságú, 135 lm3-es és évente 43 GJ energiára van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a fűtést és a melegvizet. Mivel a gázkazán hatásfokát éves szinten 90 %-osra kalkulálták, ezért a gázfűtéses lakásnak 47,9 GJ energiára van szüksége, hogy kijöjjön a 100 %-os teljesítmény. Számításaik szerint egy 80 lakásos társasház gázkazános központi fűtésének teljes beruházási költsége (közműfejlesztéssel együtt) 15 éves törlesztéssel számolva 11,37 millió forint, vagyis egy lakásra évente eső törlesztés költsége 13,692 forint az üzemeltetés költsége (karbantartás, bérköltség, villamosenergia), amit éves szinten 23 ezer forintra kalkulálnak. Tehát az adott lakás éves költsége az éves fogyasztásnak és az új rendszer beruházásának és fenntartásának összege lesz. Az átlaglakás éves gázszámlája nettó 130 ezer, ehhez jön még a törlesztés és fenntartás 36 ezer forintos költsége, így az éves összdíj nettó 166 ezer forint, azaz bruttó 208 ezer forint. A távhőnél az alapdíj 65 ezer forint, a hődíj 132 ezer forint, így összesen nettó 197 ezer forint, ami az 5 %-os áfa miatt csak 207 ezer forint. A hődíjból azonban most lejön 160 ft/GJ hőerőművi kedvezmény, így az összköltség bruttó 200 ezer forint évente.

A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal

A fővárosi távhőrendelet egyes részeinek megsemmisítését kezdeményezi az illetékes közigazgatási hivatal az Alkotmánybíróságnál. A hivatalvezető szerint a fővárosi önkormányzat nem írhatja elő a távfűtésről leválni szándékozóknak, hogy milyen fűtési módot válasszanak. A Fővárosi Közgyűlés rendeletének – a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeletének – felülvizsgálatára és megsemmisítésére tett indítványt a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, mivel az a szervezet szerint törvénysértő. A vitatott passzus szerint, aki le akar válni a távhőszolgáltatásról, csak olyan fűtési módot alkalmazhat, amely nem jár többlet-emisszióval, vagyis nem bocsát ki több káros anyagot, mint a távfűtési rendszer, ugyanakkor a távhőszolgáltatásról szóló törvény megszabja, hogy az önkormányzatok milyen kérdéseket szabályozhatnak a jogszabály végrehajtása során. A Fővárosi Közgyűlés ugyanakkor olyan ügyet szabályozott, amire nincs felhatalmazása. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kérdésben mikor születik döntés, hiszen az Alkotmánybíróság még nem döntötte el, hogy mikor tűzi napirendre az ügyet.

A Főtáv

Egy fővárosi jogszabály alapján szigorúan fellép a Főtáv Zrt. a távfűtésről leválni szándékozók ellen – mondta a társaság szóvivője. Aki úgy dönt, hogy a cég hozzájárulása nélkül cseréli le a fűtőberendezését, annak a Főtáv továbbra is kiszámlázza a fűtés alapdíját. Maradéktalanul betartatják a hatályos jogszabályokat a Főtávtól távozni szándékozó fogyasztók esetében. Alkalmazzák például azt a fővárosi rendeletet, amely előírja, hogy a távhő-vezeték 200 méteres körzetében olyan fűtési mód nem létesíthető, amely többlet-emisszióval jár, vagyis jobban szennyezi a környezetet, mint a távfűtés. Ez a szabály eleve kizárja, hogy az olcsóbb gázfűtésre térjenek át a lakók. A szóvivő szerint ez azért van így, mert télen a fűtés miatt kerül a legtöbb káros anyag a levegőbe, a szabály azonban megakadályozza, hogy mennyiségük tovább növekedjen. Ugyancsak korlátozás, hogy amennyiben egy többlakásos épületből egy lakás szeretne leválni, a Főtáv elvárja a tulajdonosok száz százalékos hozzájárulását. A szolgáltató nem veszi tudomásul annak a fogyasztónak a leválását, aki jogellenesen cseréli le fűtési rendszerét. A Főtáv szóvivője szerint az ilyen ügyekben indított pereket sorra a Főtáv nyerte meg.

Az illetékes minisztérium

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárság-vezetője szerint az idei panelpályázatok elbírálásakor már nem élvez feltétlen védelmet a távfűtés, vagyis bizonyos átalakítások megvalósítása esetén a lakóközösségek leválhatnak a távhőszolgáltatásról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos átalakítások megvalósítása esetén a lakóközösségek leválhatnak a távhőszolgáltatásról, de a döntés meghozatala előtt számos szempontot érdemes mérlegelni. A korábbi panelpályázatokkal eltérően az idén már támogatható is a leválás, tehát ha egy társasház úgy dönt, hogy maga akarja kialakítani a fűtési rendszerét, ezt megteheti, és a pályázatban erre támogatást kaphat. Feltétel azonban az is, hogy az új megoldás energia-megtakarítással járjon. Érdemes a változtatást előbb alaposan végiggondolni, mert a fűtés rendkívül nagy kockázatú ágazat. Kérdéses például, hogy ki fogja megjavítani, felújítani a rendszert, ha valami baj történik.

A kerületi önkormányzat

Az egyik békásmegyeri lakásfenntartó szövetkezet – a meggyőző fogyasztási adatok alapján – a közösség négyötödös szavazattöbbségével úgy döntött, hogy felmondja a Főtávval kötött szerződését, és gáztüzelésre alakította át fűtésrendszerét. Hat épület több mint ezer lakásában az egycsöves fűtési rendszert mérhetővé, szabályozhatóvá alakították. A közösség öt éves futamidőre 600 millió forint hitelt vett fel a fűtési rendszer átalakítására, és a legmodernebb gázkazánokkal megvalósította a korszerűsítést. A számítások szerint a legnagyobb (66 nm-es) lakások megtakarítása – a fűtési, üzemeltetési és hiteltörlesztési kiadásokat is figyelembe véve – 12 500 Ft havonta.

A Főtáv azonban nem veszi tudomásul a leválást, és tavaly október óta folyamatosan számlázza az alapdíjat a lakóknak. Érvelése szerint károsanyag kibocsátás történik, és nem a jogszabályban előírt tulajdonosi hányad szavazta meg az átalakítást. A lakóközösséget védelmébe vette a kerület polgármester is. Nyilatkozatában elfogadhatatlannak tartja, hogy a Főtáv olyan szolgáltatásért számít fel díjat, amit nem teljesít. Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a távhő-szolgáltató visszaél monopol helyzetével, és megsarcolja a szolgáltatás korábbi igénybevevőit. Pillanatnyilag a távfűtés költséghátránnyal működik a többi fűtési móddal szemben, ennek árát azonban nem lehet a lakóssággal megfizettetni – nyilatkozta Bús Balázs, a III. kerület polgármestere.