Ingatlanalapokat jelentettek fel

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentést tett a legfőbb ügyésznél különösen jelentős kárt okozó csalás gyanújával két ingatlanalap működésével kapcsolatban, ismeretlen tettes ellen. Az alapok a hivatal vizsgálata szerint nem a befektetők érdekében jártak el – mondta Bőcz Sándor, a Kehi kabinetfőnöke szerdán.

A MAG Ingatlanbefektetési Alap, valamint a NAP Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap befektetőit több mint másfél milliárd forint plusz áfa összegű vagyoni hátrány érte a portfóliójukban lévő ingatlanok indokolatlan felülértékelése miatt – erősítette meg a kabinetfőnök a Magyar Nemzet korábbi információját. A károsultak között van a magyar állam is. Hét magánnyugdíjpénztár 2011-ben 925 millió forint nyilvántartási értéken ezeknek az alapoknak a befektetési jegyeit adta át ugyanis a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, a befektetési jegyek azonban teljesen elértéktelenedtek.

A Kehi a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét ellenőrizte, és itt vizsgálta, hogy az államnak átadott befektetési jegyek mögött milyen ingatlanok vannak, azok mennyit érnek, és hogyan kerültek az alapokba, így tárta fel a csalássorozatot.

Bőcz Sándor elmondta: mindkét alapot a Macrogamma Zrt. hozta létre, 2011 augusztusáig ez a cég volt az alapkezelő, így feladata volt, hogy a befektetési döntéseket meghozza, végrehajtsa és ezekről tájékoztassa a befektetőket. Az ingatlanalapokba fektetők érdeke az, hogy az alap minél olcsóbban vásároljon ingatlanokat, és azokat később minél drágábban adja el, továbbá az ingatlanok hasznosításával minél nagyobb nyereséget érjen el. A befektetési alap ebben az esetben jól gazdálkodik, és a befektetési jegy egyre többet ér – fejtette ki.     

A NAP és a MAG esetében a Kehi azt állapította meg, hogy az alapok nem közvetlenül vették meg az ingatlanokat a magánszemélyektől, gazdasági társaságoktól, hanem az értékesítési láncolatba olyan piaci, offshore hátterű cégeket iktattak be, amelyek valamilyen szinten a Macrogamma Zrt.-hez köthetőek. A Kehi ellenőrzése jelentős tulajdonosi, illetve szervezeti összefonódásokat tárt fel az offshore hátterű cégek között: ugyanaz volt a székhely, megegyeztek a tulajdonosok, a vezető tisztségviselők, átfedések voltak a felügyelőbizottsági tagok között – mondta a kabinetfőnök.

Az értékesítési láncba közbeiktatott cégek árfelhajtó szerepet töltöttek be. A gyakorlat az volt, hogy az alap kinézett egy ingatlant, amelyet az offshore hátterű cég piaci áron megvásárolt, majd irreálisan magas áron továbbértékesített az ingatlanalapnak. Ráadásul, sokszor az ingatlanvásárláshoz szükséges összeget is az ingatlanbefektetési alap biztosította úgy, hogy vételár-előleget utalt át a közbeiktatott cégnek.

Az ingatlanbefektetési alapok jelentős összegű bankhiteleket vettek fel, jelzálogjoggal terhelték meg a felülértékelt ingatlanokat, a hiteleket azonban nem fizették. A két alap megszüntetése folyamatban van. Az ingatlanokat nagy valószínűséggel áron alul értékesítik, a bevételt a jelzálogjog alapján elviszik a bankok, a befektetési jegyek tulajdonosainak – köztük a magyar államnak – várhatóan már semmi nem fog jutni – mondta Bőcz Sándor.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője közölte: a felügyelet már 2011-es célvizsgálataikor feltárta a MAG és a NAP ingatlanalapok működésénél azonosítható szabálytalanságokat, és intézkedéseket hozott az alapkezelővel szemben. A PSZÁF ugyanakkor saját, jogszabály adta hatáskörén belül vizsgálódhat, így kizárólag az alapok által kötött ügyletekre, szerződésekre láthat rá, olyan ügyletekre nem, ahol nem az alapok voltak a szerződő felek.