Építőipari árugrás: segítséget ígért a miniszter a jövő hétre

A külgazdasági és külügyminiszter több, a gazdaság felpörgetését célzó kormánydöntést is ismertetett a minap, ezek közt van egy olyan javaslat, mellyel végleg megoldanák az építőipari alapanyagár-robbanás problematikáját – derült ki Szijjártó Péter szavaiból.E mellett több logisztikai és infrastrukturális beruházásról is beszélt a miniszter. 

Partnerünk, az Index.hu értesülései szerint a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs péntek délutáni ülésén tervezik véglegesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek Szijjártó Péter és a gazdasági szereplőket képviselő érdekképviseletek reményei szerint végleg megoldanák az építőipari alapanyagár-robbanás problematikáját – derült ki a miniszter egyeztetés előtti sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy amennyiben sikerül megállapodni a végleges – és egyébként EU-konform – javaslatról, a kormány jövő héten dönthet is a szükséges intézkedésekről.

Ezen túlmenően tárgyalnak még több bejelentett – és az alábbiakban részletezett – beruházás felgyorsíthatóságáról, egyebek között a régészeti kutatásokkal kapcsolatos szabályozás áttekintéséről. Emellett tárgyalnak majd egy új Eximbank által közvetített konstrukcióról, amely a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését támogatja.

Nagyon frusztráló azt hallani az egyes állami cégek vezetőitől, mit miért nem lehet megcsinálni vagy a megadott határidőre elkészülni, most azonban nem azokat az időket éljük, amikor ez megengedhető, és figyelembe lehet venni ezeket a szakmailag megalapozott magyarázatokat – küldött egy kérdésre válaszolva üzenetet az érintetteknek Szijjártó Péter, amikor azt magyarázta, miért vették át a nagyberuházások koordinálását.

Úgy fogalmazott, hogy globális verseny van, melynek keretében éppen az új globális rend kapacitásait osztják el éppen. Ha itt mi olyan emberekre hagyatkozunk, akik mindig jól el tudják magyarázni, hogy melyik határidőt miért nem lehet betartani, akkor pont utolsók leszünk ebben a versenyben – jelentette ki. Egyúttal előrevetítve azt is, hogy tényleg szokatlan intézkedések várhatók az általa vezetett testülettől.

Emellett beszámolt arról is, hogy az általa vezetett operatív törzs javaslatai közül hatot már jóvá is hagyott a kormány, és hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. Például azt, hogy

1,

az eddigi öt mellett két újabb, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében adhat a kormány egyedi kormánydöntés keretében vissza nem térítendő készpénz-támogatást már az ötmillió eurós beruházásokhoz is. A többi megyében tízmillió eurós határ van érvényben;

2,
szintén lejjebb szállították a készpénztámogatás alsó határát a k+f-beruházások ösztönzése érdekében, hárommillióról egymillió euróra. Emellett harminc főről tízre mérsékelték a támogatással felveendő új k+f-munkatársak létszám-előírását;

3,
módosították az Eximbank működését megszabó jogszabályt, ennek eredményeképp olyan új exporthitel-biztosítást nyújthat, amire csak néhány nyugat-európai versenytársnál volt példa;

4,
még rugalmasabbá tették a távmunka vagy otthoni munkavégzés szabályait egyebek között a miniszter által feleslegesnek, értelmetlennek és bürokratikusnak nevezett munkavédelmi szabályok eltörlésével.

A Munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tették, hogy a munkavállaló és a munkáltató megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában lássa el. Szijjártó szerint egyszerűsítették az elszámolási kötelezettségeket is;

5,
a vendégmunkások foglalkoztatását könnyíti meg az a változás, hogy a külföldön szakképesítést szerzett és nem magyar anyanyelvű dolgozók az OKJ-vizsga megszerzésénél a saját anyanyelvükön, tolmács segítségével le tudják tenni a gyakorlati vizsgát;

6,
döntött a kormány 17 infrastrukturális nagyberuházás támogatásáról és felgyorsításáról is. Az elektromos autógyártáshoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműfejlesztések indulnak meg.

A kaposvári, szikszói és komáromi ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy új beruházásokat tudjanak fogadni.

Kazincbarcikán a legnagyobb vegyipari vállalat igényeinek megfelelően fejlesztik a közlekedést, Győrben a repteret. Budapesten pedig a Bosch k+f-tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre.

Zalaegerszegen a régió legnagyobb intermodális csomópontját építik fel.

Fejlesztik a Tatabánya–Tata–Oroszlány ipari parki háromszöget.

Komoly közmű-fejlesztések várhatók Jászfényszarun, Egerben és Litérben is.

Bük és Jánossomorja közelében pedig olyan útépítési munkákat végeznek el, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le.