Velencei-tó: már félmillió az átlagos négyzetméterár

A forgalom ugyan a járvány hatására visszaesett, és a vevők eltökéltségének sem kedveznek az elmúlt hónapokban a Velencei-tó kapcsán felbukkanó, nem éppen kedvező hírek (vízszint csökkenéséről, halpusztulásról, strandlezárásról érkeztek a hírek), a szakértő mégis bizakodó a terület ingatlanpiacával kapcsolatban, melyet az árak emelkedése is alátámaszt.

Rapszodikusan viselkedett az ingatlanpiac a járvány időszakában a Velencei-tó környékén, összességében azt lehet mondani, hogy jelentősen visszaesett a forgalom, mely mára sem állt teljesen helyre – mondta dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetője.

De a járványon túl az sem tett jót a helyi ingatlanpiacnak, hogy az elmúlt hónapokban többször is felbukkant a sajtóban a Velencei-tó, mint téma: a vízszint csökkenéséről, halpusztulásról, strandlezárásról érkeztek a hírek. Ezekkel az érdeklődők is tisztában vannak, érezhető a bizonytalanság, a tapogatózás a vevők részéről, így sokszor merülnek fel ezzel kapcsolatos kérdések – jegyezte meg az ingatlanközvetítő, aki egyébként optimista a jövőt illetően.

Kovács Csaba úgy véli, hogy a helyzet mindenképpen pozitív irányba fog változni, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy a “Velencei-tavat így hagyják”. Hiszen, ha most valaki rátekint a 7-es út mellett található, “madárrezervátumnak” nevezett részre, akkor azt látja, hogy teljesen ki van száradva, holott azt mindig víz borította. Ahogy a partfal-rehabilitáció is előnyére változtatta a tó megjelenését, de víz nélkül nem mutat túl jól, mert kifejezetten kihangsúlyozza azt, hogy mennyire alacsony a vízszint.

A víz-utánpótlást tehát meg kell oldani, amihez valószínűleg az sem lesz elegendő, ha a tározókból ideiglenesen vizet engednek a tóba, mert folyamatos utánpótlásra lenne szükség – magyarázta dr. Kovács Csaba. A hiányt ugyanis az okozza, hogy a csatornázás kiépítésével a környéken lehulló csapadék már nem a tóba kerül, hanem szennyvízként kezelik. Ezt a kieső vízmennyiséget pedig állandó jelleggel pótolni kell.

Ez azonban még a jövő zenéje. Az ingatlanpiacon mindenesetre érzékelhető egy jelentősebb aktivitás, számottevő a kereslet, habár a kínálat változó, és az árak is emelkedtek az elmúlt egy évben. Így ma már egy átlagos, használt ház négyzetméterára lassan eléri az 500 ezer forintot. Ez persze csak egy átlagár, és a pontos összeg elhelyezkedéstől, adottságoktól, minőségtől függ – tette hozzá a szakértő.

Jellemző errefelé is a túlárazás az ingatlanpiacon, olykor irreálisnak nevezhető várakozások alakulnak ki az eladók részéről, de általában ez csak ideiglenesen jelentkezik, rendszerint lecseng egy idő után, és kialakulnak a piaci árak, melyeken már értékesíteni is lehet az eladó ingatlanokat. Az alku mértéke általában 5-10 százalék között mozog, de ez csak azokra az esetekre igaz, ahol reálishoz közeli árat határoz meg a tulajdonos.

Akik nem így tesznek, azok több évig is árulják az ingatlanjukat, és legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy majd egyszer úgymond beéri a piac az általuk meghatározott árat. Ezzel persze nem járnak annyira jól, hiszen az egész ingatlanpiacon megváltoznak addigra az árak, így az eladó ugyanott van, mintha évekkel korábban reális áron, gyorsan értékesítette volna ingatlanját.

A legkönnyebben, leggyorsabban egyébként az olcsóbb kategóriába tartozó ingatlanok kelnek el. Ebbe a körbe elsősorban a Velencei-tó északi részén található ingatlanok tartoznak, melyek zártkertekből csak nemrég váltak belterületté, és olykor még hiányzik a közművesítés. Errefelé használható telkeket akár 3-5 millió forintért is meg lehet vásárolni, igaz ezeknél még várni kell a víz bevezetésére, tehát inkább hosszabb távú beruházásban érdemes gondolkodni.

Ezzel szemben a másik oldalon, Gárdony környékén egy teljesen közművesített, 600-800 négyzetméteres telek ára már meghaladja a 20 millió forintot is, miközben a 80-90 négyzetméteres, közepes állapotú házak ára 40 millió forintnál indul. Itt azonban már szépen kiépített az infrastruktúra, jó a közlekedés.

Arra is kitért ugyanakkor Kovács Csaba, hogy a Velencei-tó jellemzően nem a luxusingatlanok, hanem a jó ár-értékarányú ingatlanok terepe. Ezt azért tartotta fontosnak kihangsúlyozni, mert akadnak olyan beruházások, melyek elrugaszkodnak a helyi adottságoktól és ezért nehezebben kelnek el. Ezért úgy véli, hogy mind a beruházók, mind a vásárlók részéről érdemes előzetesen szakértőkkel egyeztetni.

Aki viszont figyeli a piacot, kisebb léptékben gondolkodik, és például négyfős családoknak, szerényebb alapterületű, kertkapcsolatos házakat épít, könnyen találhat rájuk vevőt, annak ellenére, hogy az újépítésűeknél 700 ezer forintnál indulnak a négyzetméterárak. Persze 1 milliós árakkal is találkozni a piacon, ez azonban errefelé már nem annyira keresett.

Ami pedig a jövőt illeti, a szakértő szerint az árak és a forgalom tekintetében is emelkedés valószínű, még akkor is, ha jelenleg akadnak olyan tényezők, melyek némileg talán elbizonytalaníthatják a vevőket. Úgy látja, hogy a mindenkori kormányzat részéről számíthatunk arra, hogy idővel komolyan veszik a kialakult helyzetet, már csak azért is, mert kár lenne veszni hagyni a nemrég elkészült fejlesztéseket. Ha viszont a víz problémája megoldódik, akkor minden adott ahhoz, hogy a Velencei-tó Budapest egyik felkapott agglomerációs területévé váljon.