Magasan tartják az árakat az eladók Budapesten
Leginkább Budapesten van gondban az ingatlanpiac, ezen belül is a belvárosban van egyfajta “befagyott” állapot. Felolvad a jég a közeljövőben?
Mivel a belvárosi ingatlanpiacot a – részben külföldi – befektetők jelenléte határozta meg, így nem meglepő, hogy szinte teljesen összeomlott a koronavírus-járvány kitörése óta. A befektetők ugyanis eltűntek, most a csend és a kivárás jellemző – állípítja meg a Balla Ingatlan friss gyorselemzése.
Rendkívül nehéz most az ingatlanpiac a belvárosban, eltűnt a turizmus, és “zéróra csökkent” a befektetők jelenléte, márpedig korábban ők adták az eladások mintegy kilencven százalékát – jelezte Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője.
A kereslet megszűnésének az egyik oka a járvány miatt visszaeső turizmus, és így a rövid távú lakáskiadás teljes megtorpanása, melyet már a korábbi szigorítások is jelentős mértékben sújtottak. A másik ok ugyanakkor az, hogy a korlátozások miatt fizikailag szinte lehetetlenné vált az, hogy a külföldi befektetők Magyarországra utazhassanak, és itt ingatlant vásároljanak.
Ennek következtében rendkívül szerény keresletről lehet beszélni, akár a külföldi, akár a belföldi vásárlókat tekintjük – mondta a szakértő. Schneider Zoltán szerint az világosan látszik, hogy az egy-két lakásos airbnb-zők már bedobták a törölközőt, és megjelentek az eladó ingatlanok piacán a lakásaikkal. A piac viszont most áll, ráadásul ezek az eladók jellemzően a piaci ár felett szeretnének megválni ingatlanjaiktól.
Mint mondta, könnyű ráismerni ezekre a volt airbnb-s lakásokra a kínálatban, hiszen az átlagnál jobb minőségű, igényes kivitelezésű – gyakorlatilag hotelszobának berendezett – ingatlanokról van szó, melyek azonban bármennyire is szépek, 1 millió forint feletti négyzetméterárakon nincs rájuk kereslet. Érthető persze, hogy azt a pénzt, amit belefektettek a lakásokba a tulajdonosaik, szeretnék realizálni, ez azonban most nem lehetséges.
A volt airbnb-zők egy másik része ugyanakkor inkább a hosszú távú lakáskiadást választja. Ők azzal kénytelenek szembesülni, hogy míg egy éve egy másfél szobás ingatlant még könnyedén ki lehetett adni 150-170 ezer forintért, sőt jó elhelyezkedés esetén akár 200 ezerért is, most 30-40 százalékkal alacsonyabb bérleti díjakra számíthatnak, ugyanis jelentős a túlkínálat. Így azok tudják csak kiadni lakásaikat, akik hajlandóak a korábbi szintnél lejjebb vinni az árat.
Ugyanez lenne a helyzet az eladó lakások esetében is, itt azonban nem csökkennek a hirdetési árak, mivel a tulajdonosok még nem hajlandók tudomásul venni a megváltozott piaci helyzetet, a negatív árkorrekció szükségességét – hívta fel a figyelmet Schneider Zoltán. Így aztán hiába akadna néhány magyar befektető a vételi oldalon – akik persze “az igazán jó vételre” várnak -, nem találkozik a kereslet a kínálattal.
A jövőben viszont mindenképpen be kell indulnia az árcsökkenésnek, hiszen túlárazottak az ingatlanok, és gyenge a kereslet. De amíg nem rendeződik a járvány-helyzet, illetve ezzel összefüggésben nem indul be újra a turizmus, addig nem is számít a szakértő arra, hogy talpra állna a belvárosi ingatlanpiac. Ez pedig nem következik be egyhamar, és habár némi enyhítés talán várható decemberben az utazási korlátozásoknál, ez nem jelenti a járvány végét. Ráadásul a külföldi vevők számának csökkenésénél jóval nagyobb probléma a belföldi vásárlóerő esetleges szűkülése, melyet egy gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, valamint a járvány miatti bizonytalanság idézhet elő.