Nagyon megéri az alapos, energiát is spóroló felújítás

A felújítás nem csak a festésről vagy a mázolásról, esetleg egy új tapétáról szól…

Hazai Felújítási Hullám címmel nemrég tanulmányt készített a Magyar Energiahatékonysági Intézet a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésében rejlő lehetőségekről és egyes támogatási eszközök hatásainak elemzéséről. A tanulmány reprezentatív lakossági felmérésen alapul, amely vizsgálta a hazai lakástulajdonosok felújítási hajlandóságát, és az érzékenységet egyes támogatási-ösztönző eszközök bevezetésére.

Egyre több területen válik egyértelművé, hogy az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítása kulcsterület. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező lakóépületeken elvégzett mélyfelújítások nélkül nem reális az energiafogyasztás- és kibocsátáscsökkentési célok, a 2050-es karbonsemlegesség elérése, ugyanakkor pont ez az a terület, ahol az elmúlt évek alatt nem sikerült látványos áttörést elérni sem uniós szinten, sem hazánkban. Ennek okait és a felújításra ösztönző lehetőségeket kutatták a friss tanulmányban.

Nemrég, 2020. novemberében egy reprezentatív lakossági felmérés keretében keresték választ a fentiekre: megnézték, hogy a tulajdonosok milyen energetikai korszerűsítéseket végeztek lakóingatlanjaikon az elmúlt öt évben, milyen beruházásokat terveznek a következő időszakban, miből tervezik ezeket finanszírozni, és mi motiválja őket leginkább a beruházások végrehajtására, illetve mennyivel több/mélyebb felújítás történne, ha rendelkezésre állnának bizonyos támogatási-ösztönző eszközök.

Az eredményeket összegezve azt látták a szakértők, hogy bár az elmúlt években érezhetően nőtt az épületenergetikai beruházások száma, és egyre többen tervezik a korszerűsítéseket energiahatékonysági célból, még mindig az egyedi, részleges felújítások dominálnak, jellemzően műszaki vagy energetikai terv nélkül, amelynek eredményeképp a keletkező energiamegtakarítás sem jelentős.

A felmérésből a felújítási terveket tekintve egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági piac látszik kirajzolódni a következő öt évre, közel 3000 milliárd forintos beruházási értékkel. Ezt a felújítási igényt azonban fontos lenne olyan mederbe terelni, ahol a kapcsolódó energiamegtakarítási lehetőségek a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók. Erre lenne alkalmas egy támogatási rendszer bevezetése, amelyben a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy az a felújítókat a komplex beruházások megvalósítására ösztönözze, vagyis a támogatások energiahatékonysági feltételekhez legyenek kötve.

Az állam számára egy ilyen támogatás bevezetése egyfelől nyilvánvaló – leginkább pénzügyi – terhet jelenthet, másfelől ugyanakkor az intézkedések szélesebb körű hatásai miatt egyértelmű hasznot is hozhat.

A tanulmány 6 támogatási-ösztönző formát vizsgált (vissza nem térítendő támogatások, ÁFA-kedvezmény, hitelek és egyablakos tanácsadás): felmérte, a felújítók ezek hatására mennyire vágnának bele vagy bővítenék ki energiahatékonysági korszerűsítésüket, kiszámolta ezen szubvenciók államháztartási eredményét, a foglakoztatásra való befolyásukat és az általuk elérhető energia- és CO2-megtakarítás volumenét.

Mind a különböző támogatási formák népszerűségében, mind az államháztartási egyenlegre vonatkozó hatásban nem várt eredményeket, érdekességeket is kaptunk. A tanulmányban vizsgált támogatási formák közül gazdaságélénkítésre mindegyik alkalmas, de a különböző típusoknak más-más előnye van, ha a bevezethetőségüket, az energiamegtakarítás monitorozását, a gazdaságfehérítést vagy az államháztartási bevételekre való hatásukat elemezzük.

Mindegyik formánál elmondhatjuk azonban, hogy ha egy támogatásban megjelennek az energiahatékonysági szempontok leginkább a mélyebb felújításra ösztönözve, akkor a gazdaságélénkítésen, az energia- és CO2-megtakarításon kívül számos, széles körű pozitív hatásokkal számolhatunk.

További részletek:

Igylakunk.hu