Fordult a kocka a vállalati hitelezésben

A válságot követő években jelentős hitelszűke volt tapasztalható a hazai bankszektor vállalati hitelaktivitásában. 2009 és 2013 között évente 4-5 százalékkal esett vissza a hitelezési volumen, amely elsősorban a leginkább sérülékeny kkv szektort sújtotta. Az ennek nyomán felépülő makrogazdasági kockázatok a hazai növekedést és a foglalkoztatottságot egyaránt veszélyeztették. Az MNB a hitelszűke tartós fennmaradása ellen 2013-ban a Növekedési Hitelprogram elindítása mellett döntött. Az NHP 2013-tól kezdődően megállította a mérséklődést, stabilizálta a kkv-hitelezést, végül fordulatot is hozott a szektorban. Az NHP három szakaszában 2013 óta összesen 38 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2 600 milliárd forint összegben. 2015-től tehát a kkv-hitelezés folyamatos bővülésének lehettünk szemtanúi. A Növekedési Hitelprogram akut problémákra adott célzott monetáris politikai eszközként került bevezetésre, természetéből adódóan átmeneti időszakra. Így 2016-ban az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci Hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. 2016-ban pedig már a teljes vállalati hitelezés fordulatáról is beszélhetünk, amelyet a piaci alapú hitelezés élénkülése kísért. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés, előzetes adataink alapján, közel 12 százalékkal bővülhetett. Az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása, ugyanakkor biztosítani szükséges az elérhető finanszírozás minőségi kritériumait is.