Az örök kérdés: bérelni vagy vásárolni éri meg most inkább egy ingatlant?

Most, hogy nyilvánosak a felsőoktatási felvételi ponthatárok, megindul a roham az albérletekért. De vajon bérelni vagy vásárolni éri meg jobban? És mi a helyzet akkor, ha vásárolnánk, ám csak hitelfinanszírozással tudjuk megoldani a dolgot?

Ingatlan vásárlás, vagy albérlet? Ennek eldöntéséhez egy vidéki családot lehetőségeit vettük alapul, ahol a gyermek Budapestre megy tanulni. Ha nem szeretnének lakótársakat a gyerek mellé, akkor egy 35 négyzetméteres budapesti garzonlakást érdemes keresni. Egy 40 négyzetméter alatti átlagos pesti téglaépítésű lakás albérleti díja jelenleg havi 140 ezer forint. Egy hasonló, átlagosnak számító lakás vételára pedig 22 – 27 millió forint között van jelenleg.

Az előbbiek alapján mi egy 25,5 millió forint értékű lakás vásárlásának és bérlésének pénzügyi hatásait hasonlítjuk össze az alábbiakban. Sajnos nem mindenki tud lakást vásárolni, akinek pedig anyagi körülményei ezt lehetővé teszik, azok is gyakran hitel felvételére szorulnak a vételár kifizetéséhez. Ezért az utóbbi lehetőséggel is számoltunk.

Három példán keresztül mutatjuk be a vásárlás anyagi hatásait:

1. A teljes vételárat saját megtakarításaiból biztosítja a család.
2. A vételár felét saját megtakarításból, míg másik felét lakáshitelből finanszírozná a család. (Jelenleg ez az átlagos hitelfedezeti arány Magyarországon.)
3. A vételár 30%-a áll rendelkezésre saját megtakarításból, míg a fennmaradó 70 százalékot hitelből finanszírozná meg a család.

Ehhez tudni kell, hogy jelenleg minimálisan 30% önerőt várnak el a bankok egy budapesti ingatlan esetében. Minden esetben kevesebb lenne a szükséges lakáshitel havi törlesztőrészlete, mint az albérleti díj, azaz kedvezőbb a vásárlás, mint a bérlés. Ha az egyetemi éveket követően, 5 év után az ingatlant értékesítik és a kapcsolódó hitelt előtörlesztik, akkor az 5 év alatt összesen több millió forinttal – még 17,85 millió forint hitelfelvétel esetén is több mint 3 millió forint a megtakarítás összege – kedvezőbb helyzetbe kerülhet a család, mint az albérleti díj fizetése mellett.

Az önerő befektetése vagy az ingatlanvásárlás kedvezőbb?

Ha a család az albérlet mellett döntene, akkor a meglévő megtakarítás befektethető. Ha az ingatlanvásárláson elért megtakarítást meghaladja a befektetés hozama, akkor érdemes lehet inkább albérletet keresni. Ha alacsony kockázatú, 5 éves futamidejű megtakarításban gondolkodunk, akkor jó választás lehet az új Magyar Állampapír Plusz vásárlása. A kötvény fix, a futamidő alatt emelkedő kamatozású, az elérhető évesített hozam (EHM) 4,95%.

Az állampapír vásárlás hozamát minden esetben körülbelül 1,5 millió forinttal meghaladja az ingatlanvásárlásból származó megtakarítás. Ez alapján a vásárlás lehet még mindig a megfelelő választás.

Emelkedhetnek vagy akár csökkenhetnek is a lakásárak

A lakásárak változása a fenti kalkulációt természetesen jelentősen befolyásolhatja. Ez különösen fontos kérdés annak fényében, hogy az MNB szerint a budapesti ingatlanok egy része ma már túlárazott. Ha az esetleges árcsökkenés a vásárlásból származó megtakarítás mértékénél kisebb, akkor pénzügyileg még mindig jó döntés lehet a vásárlás. Ha az árcsökkenés az 5. év végére ennél nagyobb mértékű, akkor pedig még mindig dönthet úgy a család, hogy az ingatlan megtartásával és kiadásával fedezik az esetleges költségeket, ami akár plusz bevételt is jelenthet.