A viszonylagos olcsóság miatt keresett az agglomeráció

Megélénkülőben van az agglomerációs ingatlanpiac. Fő ok az, hogy Budapesten már elviselhetetlenek az árak.

A KSH adataiból már régóta látjuk: az olcsóbbak felé tolódik a megvásárolt lakások összetétele. A statisztikai hivatal szerint ez elsősorban a kistelepülések forgalmát növeli, és erre legutóbbi negyedéves jelentésükben külön is felhívták a figyelmet: “az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és csak 2,8%-kal lett magasabb, mint 2016-ban volt. A bázisidőszakra jellemzőnél alacsonyabb minőségi összetétel azt jelzi, hogy élénkülni kezdett a kistelepülések ingatlanpiaca” – fogalmaz a KSH, mely azt is megjegyezte, hogy “a lakáspiaci forgalom összetételét 2015 I. negyedéve óta csökkenő trend jellemzi.”

Egyre inkább jellemző, hogy az érdeklődőknek “el kell hagyniuk bizonyos paramétereket” az igényeik közül az ingatlanvásárlási folyamat során – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Az első ilyen paraméter az elhelyezkedés, hiszen ugyanazért a pénzért lényegesen jobb minőséget kapnak Budapest határán túl, mint a fővárosban. Egyértelműen érezhető, hogy az emberek a túl magas árak miatt kiszorulnak a külső kerületekbe, illetve az agglomerációba. Az érdeklődők gyakran azt mondják, hogy egyszerűen nem tudnak már több pénzt előteremteni, és ott kell venniük lakást, ahol még meg tudják fizetni.

Habár jelenleg még nem különösebben nagy mértékű a kiáramlás a fővárosból, az határozottan megfigyelhető, hogy kifelé, és az olcsóbb ingatlanok vásárlása irányába tartanak az emberek. Nem mindegy ugyanis, hogy Budapesten egy lakást, vagy egy agglomerációs településen egy családi házat vásárolhat a pénzéért a vevő. Amiért ugyan be kell vállalnia a hosszabb utazást, de ezt sokan megteszik.

Ez azt jelenti, hogy az árak is közrejátszhatnak abban, hogy az agglomeráció az elmúlt egy-két évben “elindult” – vélekedett a szakértő. Úgy látja, hogy a folyamat azonban még nem annyira jelentős, mint évekkel korábban, az előző agglomerációs robbanásnál. Észak és nyugat felé olyan településeket céloznak meg a vevők, mint Budakeszi, Telki, Budajenő, Nagykovácsi, míg délkelet felé Vecsés vagy Gyál lehet a célpont.

De nem csak az agglomerációt fedezték fel újra a vevők, hanem az olcsóbb budapesti városrészeket, így például a III. kerület esetében Békásmegyert is, mely nagyot fejlődött az utóbbi években. Óbudán jelenleg ez a legolcsóbb lakótelep, és érezhetően megnőtt iránta az érdeklődés az utóbbi időben. Az árak mellett olyan előnyei miatt is vonzó az emberek számára, mint a Római-part közelsége, a piac jelenléte, az új játszóterek, valamint a jó közlekedés, hiszen ott jár a HÉV.

Az alacsonyabb árak magyarázták egyébként a panelek eddigi felkapottságát is, mely jelenleg is a legelérhetőbb lakástípusnak számít. Viszont, ami iránt nagy a kereslet, annak az ára felmegy, így aztán a lakótelepek közül is egyre inkább a kijjebb találhatókat keresik – jelezte Rácz Gyula. Hiszen, míg Kispesten 20 millió forint körül kaphatunk egy átlagos állapotú és méretű panellakást, addig a rosszabb hírű és a központtól távolabb lévő Havanna lakótelepen akár 17 millió forintért is.

Mindezek mellett pedig az is jellemző, hogy az emberek keresik a kisméretű lakásokat: jóval könnyebb eladni egy megfelelő áron kínált kislakást, mint egy jó paraméterekkel rendelkező, jól árazott nagyot – hangsúlyozta Palotai Emese. Megfigyelései szerint egy-egy nagyobb lakásnál az érdeklődők száma töredéke annak, mint amivel az ingatlanközvetítők a kis lakások eladásánál találkoznak.

Összességében tehát elmondható, hogy mára az árak olyan szintre emelkedtek, ami miatt az emberek kénytelen engedni az igényeikből. Ez pedig alapvetően azt jelenti, hogy a központtól távolabb költöznek, legyen szó agglomerációs családi házról vagy olcsóbbnak számító budapesti lakótelepről, de nem véletlenül nagy a kisméretű lakások népszerűsége sem.