Tavaly minden megyeszékhely drágult

Nincs kivétel, 2016-ban az összes megyeszékhelyen nőttek a lakásárak – áll az OTP Lakóingatlan Értéktérkép összefoglalójában.

Ami a megyei jogú városokat illeti, az összes megyeszékhely drágult tavaly. Legnagyobb arányban, közel 20%-kal, Tatabánya. A legdrágább 2016-ban is Győr volt 260 ezer Ft/m2-rel, de Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Szombathely is átlépte a 200 ezres szintet.

Az árolló területileg tovább nyílik: míg a fővárosi értéknövekedés 23% körül alakult, a többi városban összességében 8-12%-os, a községekben viszont csak alig 2%-os volt a drágulás – mutat rá a NAV forgalmi adatait összegző legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése.

Tavaly két megyében, Nógrádban és Somogyban csökkent az átlagár. Ez utóbbinak részben oka lehet a 2015-ös bázisévben elért magas árszint. A Balaton-parti települések vízparti társasház-építései és lakáseladásai ugyanis önmagukban képesek megyei szintű árkilengéseket okozni. A főváros mellett Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Hajdú-Bihar megyében volt az országos átlag (14%) feletti a drágulás.

A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 256 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres limitet még Pest és Hajdú-Bihar, a 175 ezres szintet pedig Vas, Somogy és Fejér megyék haladják meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, valamivel 70 ezer Ft/m2 alatti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a 120 ezres szint alatt.

A fővárosban átlagosan 23%-os volt az árnövekedés üteme. Még ezt is meghaladták a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi (V., VI., VII., VIII., IX. és XIII.) és budai kerületek (I., III., XI. és XII.) ingatlanjai.

A lista élén az V. és VII. kerületek végeztek 35% feletti drágulással. A négyzetméterárak is itt voltak a legmagasabbak, az V. kerület messze vezeti a budapesti árrangsort 610 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára csak nem sokkal haladja meg az 500 ezer Ft/m2-t. A 400 ezres szint fölé még az II., XII., VI., XIII., XI. és VII. kerületek jutottak. A másik végletet, 250 ezres szint alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják.

Ami az ingatlanok típusát illet, immár évek óta a lakótelepi lakások az árnövekedés motorjai: itt 16%-kal nőttek az árak, míg téglalakások esetében 15%, a családi házaknál 8%-volt az emelkedés mértéke.