Saját autóiparának hozhat veszteségeket az EU lépése

Nehéz helyzetbe kerülhetnek az európai autógyártók a 2025-ös CO2-célkitűzések miatt. Ha nem találnak mielőbb megoldást arra, hogy kezeljék a szigorításokkal járó hatalmas bírságok kockázatát, kiszolgáltatottá válhatnak versenytársaikkal szemben, gyárbezárásokra készülhetnek, végeredményben pedig az egész uniós autóipar versenyképessége kerülhet veszélybe. Pillanatnyilag csak olyan lehetőségeket látni, melyek hosszú távú negatív következményekkel fenyegetnek – olvasható a NextAuto honlapján.

Az egyes gyártók által értékesített flotta teljes CO2-kibocsátását 2025-re 95 gramm/km átlagos értékre csökkenti a jelenlegi mechanizmusok szerint az EU, a 2023-as átlagos 106,6 gramm/km-ről. Ennek meghaladása esetén a gyártók súlyos büntetésekre számíthatnak. A bírságok a teljes autóipari ágazatban személygépkocsik esetében elérhetik a 13 milliárd eurót, a kisteherautók esetében pedig a 3 milliárd eurót, azaz összesen mintegy 16 milliárd euróra becsült a büntetések összege – hívja fel a figyelmet cikkében az autó lízing és flottabérlés specialista NextAuto.

A versenytársak malmára hajtják a vizet

A büntetésekből keletkező pénzt a gyártásba és a munkahelyteremtésbe lehetne visszafektetni, kiszabásuk vagy elkerülésük esetén viszont jelentős hátrányba kerülnének az európai gyártók amerikai és ázsiai riválisaikkal szemben. Az uniós autóiparnak tehát sürgősen megoldásra van szüksége, különben a jelenlegi szabályozási stratégia káros hatással lesz az EU autóiparának versenyképességére, pont egy olyan időszakban, amikor költséges átállásra van szükség az elektromos autózás felé, ráadásul az uniós autóiparnak az EU-n kívüli autógyártókkal szembeni éles versennyel is szembe kell néznie.

Baljós forgatókönyvek

Bár a gyártók többféle lépést is tehetnek, hogy teljesíteni tudják a 2025-től életbe lépő kvótákat, saját szempontjukból valójában egyik sem optimális. A lehetőségek:

• Könnyebben megfelelhetnek a CO2-csökkentési céloknak, ha korlátozzák a belső égésű motoros (ICE – Internal Combustion Engine) személygépkocsik és kisteherautók gyártását és értékesítését annak érdekében, hogy kevesebb ICE-modellt hozzanak forgalomba. Ez viszont gyárbezárásokhoz és munkanélküliséghez vezethet.
• Amennyiben társulnak más, főként vagy kizárólag elektromos modelleket előállító gyártókkal, az a versenytársaknak – köztük az Európai Unión kívüli gyártóknak – történő kifizetésekhez vezet szén-dioxid szabályozási kreditek formájában, így az európai ipar számára veszteséget eredményez. A tét nem kicsi, a Tesla például 2024-ben már 2,8 milliárd dollár bevételt szerzett a kreditek eladásából.
• Ha úgy döntenek, hogy a piaci ár alatti értékesítik a zéró emissziós járműveket (ZEV – Zero Emission Vehicle) a teljes gyártási volumen támogatása érdekében, az egyrészt torzítja az elektromos járművek használt piacát, másrészt pedig aláássa a gyártók jövedelmezőségét, tovább gyengítve globális versenyképességüket. Mivel az Európai Bizottság vizsgálata megerősítette, hogy a gyártók sokszor veszteségesen értékesítik az akkumulátoros-elektromos járműveket, a további árleszorítás veszélyeztetné az ágazat átállási képességét.

Mit javasol az iparág?

Végeredményben tehát a jelenlegi megfelelési mechanizmusok – a korábban feltételezettnél alapjaiban eltérő piaci valóság figyelembe vétele nélkül – jelentős gazdasági költségekkel járnak, és arra kényszerítik az autógyártókat, hogy a szükséges erőforrásokat elvonják a további szén-dioxid-mentesítési erőfeszítésekbe való befektetésektől.

Az autóipari szereplők ezért két lehetőség mérlegelését kérik a politikai döntéshozóktól:

• az idei évre 90%-os, 2026-ra 95%-os bevezetés, vagy
• a 2025-2029-es évekre egy átlagos megfelelési mechanizmus bevezetése.

Több tényező is visszahúzza az e-autók piacát

Azok, akik azt hangoztatják, hogy „megöli a CO2-célkitűzéseket” az emissziós célok fellazítása, figyelmen kívül hagyják a legfontosabb elemet: azt, hogy az Európai Unióban keresleti problémával küzdünk a zéró kibocsátású járművek (ZEV) iránt. Az említett vélemény azt feltételezi, hogy a ZEV-k iránti fogyasztói keresletet kizárólag a kínálat hajtja, ám valójában több tényező befolyásolja: a töltőinfrastruktúra hiánya, a használat kényelme, a megfizethetőség, a hatótávval kapcsolatos kompromisszumok, vagy éppen az a – nem alaptalan – félelem, hogy az elektromos autók elterjedésével az áram is egyre drágább lesz.

Ezek a kétségek tükröződnek vissza akkor is, ha megnézzük a 2024-es egész éves eladási adatokat, hiszen mind a tisztán elektromos szegmensben (-5,9%), mind a tölthető hibrid (PHEV) szegmensben (-6,8%) kevesebb autót adtak el tavaly az EU-ban, mint 2023-ban. Annak ellenére, hogy az értékesített összdarabszám enyhén nőtt – csak épp nem az elektromos modellek javára.

A teljes elemzés az ACEA oldalán olvasható.