Még mindig drágul a lakásbérlet Budapesten

A hamarosan kezdődő albérleti roham előtt egyértelmű, hogy a tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítania a diákoknak Budapesten.  Sokan választják az új építésű lakásokat, ők átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik használt bérleményt vesznek ki – derül ki az Otthontérkép július elején készült felméréséből.

Az Otthontérkép által vizsgált,  havi 350 ezer forintnál olcsóbb kiadó lakások bérleti díja 9%-kal emelkedett az elmúlt hónapban 2016 azonos hónapjához képest, ez minden bizonnyal a szezonalitásnak köszönhető. A nyári hónapokban a kiadó otthonokat megrohamozó diákok akkor járnak igazán jól, ha a könnyedén megközelíthető külső kerületeket választják, hiszen míg a belvárosban 200 ezer forint fölötti havi kiadást jelent a lakás bérlete, addig kijjebb ez akár fele ekkora is lehet – derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb felméréséből. Érdekesség, hogy az új építésű otthonok bérlése átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbe kerül, mint az újszerűeké, jóllehet alapterület tekintetében sokkal kisebbek, így kevésbé alkalmasak több egyetemista összeköltözésére, ami egyébként szintén remek alternatíva.

Indul a szezon!

A szezonalitás hatása nemcsak az árakban érhető tetten, de a kiadási idő rövidülésében is. Míg általánosságban – állapottól, lokációtól, ártól függően – 30-35 nap alatt bérbe lehet adni egy ingatlant, addig a nyár közepén-végén ez néhány napra is lerövidülhet.

Jobban jár, aki hajlandó buszra szállni

A kétpólusú város a bérleti díjak kerületi változásában is megmutatkozik. A legdrágább környék a XII. kerület (250 ezer forint/hó), a II. kerület (215 ezer forint/hó) és az V. kerület (207 ezer forint/hó). Ehhez képest a külső városrészekben akár feleennyi pénzből is megúszható a lakásbérlés rezsi nélküli terhe.

Érdemes az újban is gondolkodni

Az Otthontérkép Csoport elemzéséből kiderül, hogy az új építésű lakásokért átlagosan kevesebb (154 ezer forint/hó) bérleti díjat kell fizetni, mint egy újszerű (170 ezer forint/hó), de használt lakásért. Ennek háttérben az a tény húzódik meg, hogy míg a régebbi építésű, használt lakások átlagos alapterülete 60-65 négyzetméter körül alakul, addig az új építésű ingatlanokat kisebb, átlagosan 50-54 négyzetméter alapterülettel dobják a piacra.

“A bérleti díjak idén várhatóan már nem fognak csökkenni, legfeljebb a növekedés lesz jóval kisebb az év második felében, mint az első hat hónapban. Ennek az az oka, hogy a keresett  új építésű lakások inkább az év vége felé és még inkább 2018 első felében fogják elárasztani a lakásbérleti piacot” – hívta fel a figyelmet Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

A szakértő ugyanakkor hozzáfűzte: lesznek olyan befektetők, akik nagy számban vásároltak kiadási céllal kis vagy közepes méretű lakást az új, még csak most épülő vagy tervezett lakóparkokban, ám az építkezések csúszása miatt kénytelenek lesznek elhalasztani a lakások piacra dobását, vagyis később kezd el ketyegni nekik a bérleti díj. És lesznek olyanok is szép számmal, akik megpróbálnak kiszállni a projektből, még mielőtt felépül a lakópark, nehogy a túlkínálat miatt esetleg erőteljesen csökkenő bérleti díjakkal kelljen számolniuk.

Még mindig sláger a közös bérlés

A kiadó lakások árszínvonala, az előző évekhez hasonlóan, idén is a közös bérlés felé tereli a fiatalokat. Egy szobát átlagosan 50-65 ezer forintért lehet bérelni. A kiadó ingatlanok 51%-ánál a szobabérlet 50-80 ezer forint, míg 30 ezer forint alatt az ingatlanok csupán 2%-ában bérelhető saját szoba.

Az egy szobára jutó bérleti díj a lakás méretével fordítottan arányos, hiszen a kislakásokat fajlagosan magasabb áron hirdetik meg. Egyszobás lakások esetén például a bérleti díj átlagosan 104 ezer forint, míg, egy négyszobás lakásban már 57 ezer forintért bérelhető egy szoba, sőt hatszobás otthon esetén átlagosan 39 ezer forint a szobadíj.