Egy Bauhaus-stílusú villa megújulása – A Jókai-villa története

A Bauhaus-stílusú rózsadombi épületet egykor az Új Idők szerkesztősége építtette, hogy a lakhatási válságra reagálva kisorsolja előfizetői között. A villa szerkezete az elmúlt közel egy évszázadban annak megfelelően alakult, ahogyan a benne lakók élete változott. A DVM group szakmai csapatának köszönhetően most nemcsak megújult külsővel, de teljes műszaki korszerűsítéssel vált alkalmassá egy modern gyermekpszichológiai rendelő és egy pszichológiai lap szerkesztőségének befogadására. Így majdnem 100 évvel az eredeti építés után a villa ismét egy folyóirat otthona lett – méltón tisztelegve története előtt.

1930-ban, a két világháború között Magyarország gazdasága próbált talpra állni. Akkoriban az egyik vezető médium az Új Idők nevű irodalmi folyóirat volt, amely országszerte rengeteg előfizetővel rendelkezett. Szándékaik szerint a magas munkanélküliséget az építőipar támogatásával lehet a leghatékonyabban orvosolni, ezért elhatározták, hogy lakóházakat fognak építeni, amit előfizetőik között sorsolnak ki. 10 éven keresztül minden évben 1-1 házat terveztek felépíteni, hogy példát mutassanak a nagyvállalatoknak. A minden komforttal felszerelt, háromszobás, fürdőszobás, adómentes, modern családi házak Buda legszebb pontján, a Rózsadombon lévő, erre a célra vásárolt telkeken épültek. A házak megtervezésére országos építészeti tervpályázatot írtak ki, az eredményhirdetésre még 1930-ban sor került. Az érdeklődést jól mutatta, hogy 289 pályamű érkezett. A tervpályázat I. díját Nemo jeligével Bálint Károly és Sándori Pál építészmérnökök nyerték. A 3 szintes épület alsó szintjén széntároló, mosók és házmesteri helyiség, az első emeletén egy nagyvonalú nappali-étkező és konyha hatalmas boltíves terasszal, valamint a legfelső szinten 2 hálószoba kapott helyet fürdővel és cselédszobával. Az akkori törvények tiltották az épületek kisorsolását, emiatt egy 5 tagú zsűrit állítottak fel, akik döntöttek az épületek sorsáról. A szerencse először végül Vass Eszterre, egy Szentes melletti tanyai tanítónőre mosolygott rá, aki megnyerte az első felépült rózsadombi villát.

Végül összesen két villa épült fel a tízből, ezeket egymás mellett, közös telken adták át még 1931-ben. A telek a Törökvész és a Vend utca közötti háromszög alakú tömbben található, a két ház két külön utcafronttal rendelkezett. A Jókai-villa vöröses vakolt felületet kapott, a második mészkő tömbökből épült, és a főszerkesztő után a Herczeg-villa nevet kapta. Az építés óta a két épület közül nagyobb átalakuláson a Jókai-villa esett át aszerint, ahogy a benne élők élete változott. Vass Eszter még 1938-ban beépítette a 2. emeleti télikertet, majd 1966 környékén az épületet a Bozalyi-család vette meg. A család két gyermeke Bozalyi Ildikó, későbbi budapesti főorvos és Bozay Attila, Kossuth-díjas zeneszerző. Bozay Attila házassága után, 1972-ben az épületet kétlakásossá alakították át: a Vend-utcai terasz elbontásával új külső lépcsőházat építettek és az 1. és 2. emeleten két külön bejáratú lakást hoztak létre. 1981-ben mindkét lakás bővült 1-1 szobával. Az első emeleten egy pillérre állított pici szobát toldottak az épülethez, a 2. emeleten pedig a tetőteraszt építették be részlegesen.

A DVM group csapata 2022-ben kapta meg a feladatot, hogy a kétlakásos épületben gyermekpszichológiai rendelő fogadására alkalmas modernizált lakóépületet tervezzenek. „Az organikusan bővült épület rendkívül összetett tömeggel rendelkezett és a nyílászáró kiosztások elvei is rendszertelenek voltak. Az átalakítás korabeli terveit áttekintve azt láttuk, hogy már a megvalósuláskor sem az akkori tervek szerint készültek el a homlokzatok. Ebben a helyzetben a legfőbb feladatunk volt megkeresni azt az új rendszert, ami rendet teremt mind a tömegformálásban, mind pedig a homlokzati nyílászáró kiosztás kérdésében. Az 1931-es trendeknek és a környező villaépítészetnek megfelelő Bauhaus-hoz hasonló irány tűnt a legautentikusabb iránynak. A bővítések miatt azt a tényt el kellett fogadni, hogy a két egymás melletti villa nem lesz újra egyforma. Így a meglévő épület időközben kialakult karakterét igyekeztük tisztítani és ezzel erősíteni” – emelte a ki a projekt felelős tervezője, Berecz Dániel.

Az épület magastetős fedését eltávolítva megkapta az eredetileg tervezett lapostetőt. Ennek hatására a tömegek összefogottabb kompozícióba kerültek. A homlokzati nyílászáróknál szintén a korstílusra jellemző szerkesztett kiosztáshoz keresték meg a rendező vonalakat. A 2. emeleti tetőterasz konzolos árnyékolója és a legfelső tetőre vezető acél hágcsó pedig könnyedséget ad a masszív vakolt épület hasáboknak. A homlokzati anyaghasználatnál a helyi építési előírásokat és a Főépítész kérését figyelembe véve a meglévő épületen megtalálható téglaburkolatot alkalmazták az épület lábazatán és a beugró épülettömegeken. A vakolt homlokzatú épületen mindenhol egységes felületképzésű és egyszerűen szerkesztett acélszerkezetek idézik vissza a tervezéskori korszak elemeit.

Az épület jelentős tartószerkezeti és műszaki korszerűsítésen esett át, a lehetőségek szerinti környezettudatos szemlélettel. A szerkezeti megerősítéseken túl injektált falszigetelést, új csapadék és talajvíz elleni szigetelést kapott. Gépészetileg levegő-levegő hőszivattyúk biztosítják a HMV ellátást és fűtést, melyet hűtő-fűtő mennyezeti panelek és padlófűtés felületek biztosítanak. A tetőn pedig egy kisméretű extenzív zöldfelület is létesült. Az épületen összegyűlő csapadékvizet a kertben elhelyezett szikkasztóban gyűjtik össze, mely a kert locsolására használható fel. Ezekkel a beavatkozásokkal egy teljesen korszerű, mai igényeknek megfelelő komfortos épület jött létre, mely hosszú ideig szolgálja majd a lakóit.

Tervező csapat:

Építészet, generál tervezés: DVM Group Kft.

Felelős tervező: Berecz Dániel

Projektvezető építész: Ferenczi Huba

Építész munkatárs: Süle Orsolya

Tartószerkezet: ESIKON Kft.

Alibán Dénes, Laboda Tamás, Szabó Attila Antal

Épületgépészet: Komfort Design Kft

Téglás Zsolt

Épületvillamosság: 5LetFarm Kft.

Mátyus Kornél, Gárgyán Attila

Tűzvédelem: F.S.Z. Mérnökiroda Kft