Zuhannak a lakásárak- bezzeg a szlovákok

Úgy tűnik végére értünk a lakáspiacok hihetetlen nagy felfutásának, a világ legtöbb országában 2008 első negyedévében estek a lakásárak, s a növekedést produkálók esetében is megtorpanás volt tapasztalható. Az időszak nagy vesztesének Litvánia számít, míg Szlovákia piaca rendült meg a legkevésbé, s 29,3%-os növekedést produkált – derül ki Global Property Guide legfrissebb elemzéséből.

Az elemzés szerint
véget ért a globális lakásár bumm. Ezt indokolja ugyanis 2008 első negyed évét
tekintve a világ több országában is a lakásárak eséséről lehet beszámolni. A
tanulmányban vizsgált 34 ország közül ugyan 13 esetében növekedtek a lakások
árai 2007 első negyedévéhez képest 2008-ra, de 21 államban csökkenés volt
tapasztalható, ha az adatokat az infláció hatásának kiszűrése után elemezzük.
Ugyanakkor elmondható, hogy azon esetekben, mikor az árak nem csökkentek, a
piacok ott is jelentősen veszítettek a lendületükből. A legnagyobb esést
Litvánia produkálta -38,2%-os értékével, míg az USA esetében a csökkenés mértéke
4,2 és 18,1% közöttre tehető a vizsgált indextől függően. Európa sem volt
kivétel az ingatlanpiacok megtorpanása alól, Írországban, Luxemburgban,
Portugáliában és Máltán az árak csökkenése volt tapasztalható, míg az Egyesült
Királyság esetében ennek mértéke csak nagyon enyhe volt. Japánban a lakás piac
ismét veszített lendületéből, a nemzeti index szerint reálértelemben 1,9%-ot
veszítettek értékükből az ingatlanok.

A nominális és reálértékek egyre
jobban történő elválását mutatja, hogy nominális árakon számolva 28 ország
esetében lehet árnövekedésről beszámolni az elmúlt időszakra vonatkozóan, és
csupán hat esetében csökkenésről. Ha azonban az inflációval korrigáljuk az
előbbi értékeket, akkor merőben más képet kapunk, hiszen az elszálló olaj, és
élelmiszerárak jelentősen felnyomták az infláció szintjét. Például Norvégia,
Spanyolország, Görögország, Dél-Korea, Új-Zéland, Indonézia, Dél-Afrika, Izrael,
Észtország, és Litvánia esetében, míg nominális értelemben árnövekedés volt
tapasztalható, addig reálértelemben az árak esése volt tapasztalható.

Egy maroknyi fejlődő ország esetében jelentős lakáspiaci áremelkedést
lehetett megfigyelni, melyek élén Kína járt, 40,5%-os nominálisár növekedéssel.
Más, szintén a nominális árak alapján nagyon vonzónak tekinthető ország
Bulgária, Hong Kong és Szingapúr, de ide sorolható még Ciprus, Ausztrália és
Tajvan is. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy ha ezen államok adatait is
kiigazítjuk az inflációval, akkor már sokkal kevésbé impulzív képet kapunk.,
ugyanis a világ top országa nem ezek közül került ki, hanem Szlovákia bizonyult
az éllovasnak, ahol a lakás árak reálértelemben 29,3%-kal növekedtek.

Mi áll a megtorpanás hátterében?

A lakáspiacok
megtorpanásának egyik oka lehet, hogy egy nagyon hosszú emelkedő tendencia után
sok országban a lakásárak túlfeszítetté váltak. A bumm eredményeként az árak a
bérleti díjakhoz és a finanszírozási költségekhez képest sok országban
indokolatlanul nőttek, ami több vevőt is eltántorított a vásárlástól, s helyette
inkább a bérlésre sarkallt. Az árcsökkenés másik oka, hogy az inflációs nyomás a
központi bankokat a kamatlábak emelésére kényszerítették. Ami nagy hatással volt
azon országokra, ahol a jelzálogkölcsönöket változó kamatozással vették fel,
valamint a kamatláb emelkedése a jelentős mértékben eladósodott háztartásokkal
bíró országokat sebezhetőbbé tette, ami a külföldi befektetőkre riasztólag
hatott. Az áresés harmadik okaként az USA hibás bank és szabályozási gyakorlatát
lehet megemlíteni, ami a jelzáloghitelek állományának túlzott megemelkedését
eredményezte, mely elvezetett egy pénzügyi krízishez.

Mi várható a
jövőben?

Az infláció továbbra is nagyon jelentős probléma marad a
világ jegybankjai számára a következő időszakban. Amíg a bank rendszerek nem
látják biztosabbnak, hogy a problémákat sikerült maguk mögött hagyni, addig a
kölcsönök állománya valószínűleg csökkenni fog, s ennek következtében a világ
lakáspiacai tovább veszíthetnek lendületükből.