Vidéki túlsúly a lakásépítésben

Évente közel kétszázezer lakóingatlan adás-vételére kerül sor Magyarországon, amelyből közel húszezer esetben értékesítési céllal épült új lakás volt az üzletkötés tárgya. A kistelepüléseken az újonnan épülő lakóingatlanok közel 85 százaléka saját használatra, a fővárosban épült lakóingatlanok több mint 85 százaléka pedig értékesítési céllal készült.

A tranzakciószámon belül évről-évre egyre magasabb a nem önerőből finanszírozott adás-vételek aránya.

Az új lakóingatlanok háromnegyede vidéken épül

Évente közel kétszázezer lakóingatlan adás-vételére kerül sor Magyarországon az Otthon Centrum becslése szerint, amelyből 2007-ben közel húszezer esetben értékesítési céllal épült új lakás volt az üzletkötés tárgya. A vidéki nagyvárosok és megyeszékhelyek kiegyenlített képet mutatnak, közel fele-fele arányban saját használatra, illetve értékesítési céllal épülnek az új ingatlanok. A főváros és a községek tendenciája azonban egymással homlokegyenest ellentétes képet mutat. Míg a kistelepüléseken az újonnan épülő mintegy 8.500 lakóingatlan több mint 85 százaléka saját használatra, családi házként épült 2007-ben, addig a fővárosban épült közel 9.600 új lakóingatlan több mint 85 százaléka értékesítési céllal készült, többszintes többlakásos épületben.

Hitelből vásárolunk

A tranzakciók között évről-évre egyre magasabb a nem önerőből finanszírozott adás-vételek aránya. A KSH adatai szerint a lakáscélú hitelek száma a 2001. évi 76 ezer szerződésről 2007. évre 131 ezerre emelkedett, 2002-2003-ban az államilag támogatott hitelek, majd 2004-től a devizalapú szerződések számának megugrása miatt, mely megközelítette a százezres nagyságrendet. A 2007-ben folyósított hitelek közel fele használt lakás vásárlásához, harmada új lakóingatlan építéséhez, vagy vásárlásához kötődött.

Az új lakóingatlanok háromnegyede vidéken épül

2007-ben a magyar népesség mintegy 64 százalékának otthont adó 298 magyarországi városban a használatba vett lakóingatlanok száma növekedést mutatott. A lakásépítés növekedése elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban volt jellemző, de a nem megyei jogú városokban is néhány százalékos emelkedés tapasztalható a 2006. évben használatba vett lakások számához viszonyítva.
A KSH adatai szerint a hazai lakásállomány a kilencvenes évek elején mintegy 3 853 ezer lakásról 2007 végére 4 238 ezer lakásra növekedett.

Arányait tekintve az új lakóingatlanok közel háromnegyede évről évre a fővároson kívül épül, elsősorban a vidéki városokban és a megyeszékhelyeken. A használatba vett lakások száma megyék szerint erős szóródást mutat, a legnagyobb különbség a Közép-Dunántúlon két szomszédos megye – Veszprém és Fejér – között mutatkozott: az előbbiben 61%-kal több, az utóbbiban 27%-kal kevesebb lakás épült, mint 2006-ban, míg Komárom megyében 15 százalékos volt a növekedés. A dél-dunántúli régióban Baranya és Tolna megyében a használatba vett lakások száma növekedett, Somogy megyében pedig stagnálást mutatott. Győr-Moson-Sopron megyében is jelentősen nőtt -15 százalékkal – az elmúlt évben használatba vett lakóingatlanok száma a nyugat-dunántúli régióban egyedüliként.

Észak-Magyarország két megyéjében – Heves és Nógrád – egyaránt 15 százalék körüli visszaesés következett be, míg ugyanebben a régióban Borsod megyében 15 százalékkal nőtt a használatba vett lakásszám. Az észak-alföldi régió megyéiben kis mértékben ugyan, de mindenütt emelkedett az átadott lakások száma, míg a délalföldi régióban ezzel ellentétes irányú változást mutatnak a számok. Az új lakások 46%-a Közép-Magyarország régióban kapott használatbavételi engedélyt, erős fővárosi túlsúllyal (27, illetve 19% Budapest és Pest megye részaránya). A 2007-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeli építkezéseknek már a fele ide fog koncentrálódni, de Budapest és Pest megye között arányosabb megoszlásban. Mindez annak következménye, hogy a fővárosban csökkent az építési hajlandóság, mialatt Pest megyében 13%-kal növekedett.

Idén csökkenhet az átadott lakások száma

Az elmúlt 2-3 negyedévben az építési engedélyek száma újra csökken, és bár a természetes csúszás miatt ez még nem látszik az átadott lakások számában, de biztosak lehetünk benne, hogy az idén a második, harmadik negyedévben éves alapon már csökkenést mutat majd a mutató. Összességében 2008-ban várhatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségben épülhetnek új lakások, vélhetően kicsit inkább elmarad majd ettől a szinttől.

A konjunktúra lanyhulásának oka egyrészt a legnagyobb piacnak számító Budapest gyengélkedése: itt az első negyedévben több mint 30 százalékkal esett vissza az építési engedélyek száma. Emellett lényeges adat, hogy az előző évek tendenciájától eltérően a növekedés nem a vállalkozói lakásépítésből, hanem a természetes személyek beruházásaként, saját használatra szánt új családi házak építéséből eredt.