Újabb bankokba száll be az állam

Az állam 2,585 milliárd forinttal száll be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba és 3 milliárddal a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba. Ezzel mindkét bank 49 százaléka az államé lesz – értesült az Index.

Zöld utat adott a felügyelet két olyan több milliárdos tranzakciónak, amivel a kormány megerősíti a magyar tulajdoni hátterű pénzintézeti szektort – írta az Index. Orbán Viktor kormányfő hónapok óta beszél arról, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdon arányát 50 százalékra kell emelni. Az ügyben tavaly év végén született meg az első olyan hivatalos döntés, amelyben a kormány nyíltan kimondta, hogy a kisebb magyar bankokat tőkével is érdemes megerősíteni.

 

A stratégia első lépéseként az állam a Takarékbankban szerzett 38 százalékos részesedést, ezzel döntő befolyást szerezett a legnagyobb, durván 1600 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségben, a napokban pedig a kormány döntött a takarékszövetkezeti rendszer 100 milliárdos megtámogatásáról is.

 

A sor két viszonylag új, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő kisbank feltőkésítésével folytatódik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rábólintott arra, hogy az állam kisebbségi, 49 százalékos tulajdont szerezzen a Széchenyi Kereskedelmi Bankban és a Gránit Bankban.

 

Az előbbi az Államadósság Kezelő Központ vezére, Töröcskei István érdekeltségébe tartozik, utóbbi Demján Sándorhoz kötődik. A portál értesüléseit a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva, és a Széchényi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója, Szakács Tibor is megerősítették.

 

Mit szól az EU?

 

Az EU szabályok szerint bármelyik uniós kormány két markánsan különböző esetben fektethet be a bankszektorba. Az utóbbi időben gyakoribb az olyan eset, amikor az uniós országok a válság miatt csőd közelben lévő bankokat támogatnak meg tőkével. Ezekben az esetekben az állam szerepvállalása csak ideiglenes lehet, a bankok a tőkepótlást előre meghatározott időn belül vissza kell fizessék – mondta névtelenséget kérő, banki felvásárlásokban járatos, de a konkrét ügyet nem ismerő forrás.

 

Annyi azonban biztos, hogy sem a Széchenyi, sem pedig a Gránit Bank nem ebbe a kategóriába tartozik. Ugyan veszteségesek, de a veszteségek hátterében nem a rossz hitelállományuk van. A veszteség az újonnan létrehozott, növekedési fázisban lévő bankoknál mondhatni természetes jelenség.

 

Az EU-szabályozásnak megfelel azonban az olyan állami befektetés is, ami piaci alapon történik. Kende Tamás nemzetközi jogász, az ELTE oktatója – aki az ügyletek egyes részleteit is ismeri – elmondta: “az uniós jog általános jelleggel egyáltalán nem zárja ki, hogy az állam éppúgy, mint bármely másik befektető, piaci alapon, tehát a remélt megtérülés fejében befektessen pénzintézetekbe”.