Új neve lesz a Városligetnek, alagút lesz a Dózsa György alatt

Szőcs Géza államtitkár bevezetett minket “ötletkonyhájába”, ahol az Andrássy utat felforgató tervek fortyognak. Visszavesszük a magántőkétől az egykori Balettintézetet, műrégi földalattikat építünk, alagutat fúrunk a Dózsa György út alá, és az államtitkár ötlete alapján üvegből vagy huzalokból álló lovasszobrot rakunk az Erzsébet térre. A Dunán pedig repülőkompok szórakoztatják majd a közönséget.

“Főleg szkeptikus hangok reflektáltak az Andrássy negyed tervére – indokolta Szőcs Géza kulturális államtitkár a nagy vonalakban már vázolt új kulturális negyedről szóló sajtóbeszélgetés összehívását. – A szkepszis mozgatórugója, hogy sokak szerint a terv előkészítetlen, megvalósíthatatlan.” Szőcs a keddi beszélgetésen konkrétumokkal nyomatékosította, hogy nem puszta álmodozás a lóvasutakkal teli, forgalomcsökkentett, alagúttal és rengeteg odaköltöző múzeummal elképzelt Andrássy út.

A múzeumok megindulnak az Andrássy útra

A terv alapja, hogy a kulturális tárca átveszi az Andrássy úton és környékén található állami ingatlanokat, és oda kulturális intézményeket telepít. A jelenleg üresen álló MÁV-székházba az államtitkár a Néprajzi Múzeumot költöztetné, amelynek Kossuth téri épülete „felszabadulna egyéb célokra”. A Bajza utca és Városligeti fasor sarkánál álló bauhaus villát a BM-től kérnék el, hogy a Kassák múzeum működjön benne. A MÁV területén álló 9000 négyzetméteres egykori hangárba vasúti vagy műszaki múzeumot terveznek. A kisföldalatti remízét pedig a Vasarely múzeum kapja meg. De szó van a jelenleg a VPOP által használt szecessziós Schiffer-villa kulturális hasznosításáról is.

A kormány határozottságát jelzi, hogy terveznek a Balett intézettel is, noha az jelenleg magántulajdonban van. Nem lehet tudni, hogy az állam milyen módon szerezné meg a drága ingatlant, de az államtitkár hangsúlyozta: az Andrássy negyed létrehozásának költsége nem lesz jelentős. Csupán a már meglévő épületek állagmegóvására és a múzeumok átköltöztetésére kell költeni, ami nem „gigaberuházás”. Tudnivaló azonban, hogy a múzeumok költöztetése a műtárgyak speciális igényei miatt igen költséges feladatnak számít, amely jelentős tétel új múzeumok létrehozásánál. Egy régi, nem kiállítási célra tervezett épület esetében a felújítás, átalakítás költségei pedig megközelíthetik egy új beruházásét. Az államtitkár elmondta, hogy a végleges terveket 2012 június közepére kell összeállítaniuk. A beszélgetésen részt vevő Baán László Szépművészeti-Nemzeti Galéria igazgató pedig úgy pontosított: most térképezik fel a teljes állami intézményrendszert, és annak ismeretében döntenek, hogy valójában mely múzeumok költöznek és hova.

Közlekedési ötletkonyha

„Kimeríthetetlen ötletkonyhámból nézzük meg még az omnibusz tervét” – érzékeltette Szőcs, hogy bár jelenleg államtitkárként működik, egykori költőként képes holisztikus megközelítésre. Közlekedésügyi ötletei közt a csökkentett forgalmúvá tett Andrássy úton közlekedő omnibusz csak az egyik. Szőcs kérdésünkre megerősítette, hogy továbbra is szó van a Dózsa György út alatt, a Szépművészeti és a Damjanich utca közt húzódó kéregalagútról, amelynél egyedül a földalatti és az alagút metszésének műszaki problémáját kell megoldani. Szintén közlekedési ötlete a kulturális államtitkárnak, hogy a földalatti kocsijait lecserélik olyanokra, amelyek bár újak, de pont úgy néznek ki, mint a 120 évvel ezelőttiek.

Az államtitkár egy lovas szobrot álmodott az Erzsébet térre, hogy ezzel egyensúlyozza ki a sugárutat, amelynek egyik végén a Hősök tere található, másik vége viszont teljesen üres, ott csupán Budapest legforgalmasabb csomópontja, a Gödör, egy zenei klub, egy népszerű park, a Dizájn terminál található, meg néhány kortárs szobor, de lovas szobor egy sem. Szőcs Andrássy Gyula megsemmisített lovas szobrát tervezte ide. „Nem ötleteket akarok adni a szobrásznak, de olyan szobrot képzelek el, amely üvegből vagy huzalokból adja ki az eredetit. Divatos szóval élve: remake”. Szőcs ötletkonyhájában forrongó ötleteknek az Andrássy út vége sem szabott gátat, így megtudtuk: a tervhez kapcsolódóan „repülőkompok” közlekednek majd a Dunán, mivel ezeket az „áramlástanilag szabályozott” hajókat a századforduló közönsége is nagyon kedvelte. Sajnos a Dunán azóta jelentős lett a hajóforgalom, ezért a repülőkompok „a nap egy meghatározott pontján” járnának.

Új nevet a Ligetnek!

A Szépművészeti múzeum és a Nemzeti Galéria igazgatója, Baán László ismertette az 56-osok terén épülő 2-3 új múzeum tervét. A Szépművészetibe olvasztott Nemzeti Galéria új kiállítóhelyéről, és a kecskeméti Fotómúzeumnak építendő másik múzeumépületről már részletesen beszámoltunk. A 20-30 milliárdos tervben benne van egy harmadik épület is, amelybe még nem tudják, milyen múzeum költözzön. Ahogy arról írtunk, Baán László az egész Ligetre kiterjesztené a koncepcióját, egy jól működő egységbe forrasztva a Széchenyi fürdőt, az Állatkertet és a múzeumokat. Baán a Ligetet nemzetközileg ismert kulturális zónává tenné, amelynek megjegyezhető, új nevet kell adni. A brand megtalálására pályázatot írnának ki. Cél, hogy idegen nyelven is kimondható, megjegyezhető név szülessen

Érdekes volt, hogy az igazgató sem most, sem a legutóbbi, szakmai konferencián nem említette viszont a Szőcs által álmodott Andrássy negyeddel való közösséget. Az együttműködő ligeti intézmények felsorolásánál pedig kihagyta a Műcsarnok és a Mezőgazdasági múzeum nevét. A Műcsarnokra rákérdezve azzal érvelt, hogy az nem múzeum, hanem kiállítóhely. (Cikkünk megjelenése után Baán László jelezte, hogy minden Ligetben található intézménnyel együtt kíván működni, azokat csak idő hiányában nem sorolta fel.)

Semmibe nem kerül

Honnan lesz erre pénz, miközben a kulturális intézmények az elvonások miatt a túlélésért küzdenek, feszegették újságírók. Baán válasza szerint az 56-osok terén épülő múzeumokat teljes egészében az EU támogatja, ahhoz nemzeti forrásból nem kell hozzájárulnunk. Szőcs Géza pedig elmondta, hogy kulturális intézmények összevonásával teremtenek elő pénzt. Két kulturális intézmény összeolvasztásával ugyanis „fele áron megoldható a működtetés.” A beszélgetésen hangzott el először hivatalosan, hogy – amint az legutóbb a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria közt zajlott – beolvasztják a Néprajzi múzeumot a Szentendrei skanzenbe. Ez a múzeum költözését egyelőre nem jelent, de azt igen, hogy innentől az utóbbi vezetése működteti a Kossuth téri intézményt is.