Tippek, trükkök: így vásároljunk telket

Ha építkezni szeretnénk, vagy biztosan profitálni ingatlanbefektetésből, vegyünk üres telket. Hogyan csíphetjük meg a lehető legjobb beépítetlen ingatlant, hogyan jöhetünk rá, nem akarnak-e homokcsapdát ránk sózni? A trükk: kövessük a profi ingatlanosok módszerét!

Egy ideje gyakorlatilag nem növekszik a lakóingatlanok értéke Magyarországon ? egy kivétellel: a telkek továbbra is jó befektetésnek számítanak. A Gazdaságkutató Intézet legutóbbi kimutatása szerint évente az infláció kétszerese a telekingatlanok értéknövekedése.

Ezért is nagy a kereslet az új parcellázások, foghíjtelkek iránt, különösen azokat szeretik, amelyre társasház építhető. Tippjeink tehát beruházóknak és építkezőknek is szólnak; nekik ugyanis fontos, hogy a következő években-évtizedekben ne érje meglepetés őket. A csapdákat pedig csak úgy kerülhetjük el, ha megvizsgáljuk mindazt, amit egy profi értékbecslő is megnézne, amikor fedezetként felméri a telket.

Adatok a kocsmából

Bármilyen hihetetlen is, az ingatlanközvetítők oktatására szolgáló jegyzetben is az áll: a telkekről szóló információk egyik legjobb beszerzési forrása a környékbeli kocsma. Aki idejár, őslakos, tehát mindent tud, vagy legalábbis sok mindent hallott egy adott utcáról vagy lakóparknyi terepről.

Hivatalosabb információforrás a tulajdoni lap és a helyszínrajz vagy térkép, amelyről kiderül, nem külterületi-e véletlenül a telek, ami kizárja, hogy építhessünk rá házat. Kevesen tudják, hogy jog szerint megszűnt a zártkert fogalma, amelyre az elmúlt rendszerben engedtek kisebb épületeket, nyaralókat felhúzni. Csak belterületi és külterületi telek van; előbbire lehet, utóbbira nem lehet építeni. Persze nem árt beszélni a szomszédokkal sem, és persze jó alaposan be kell járni a környéket.

Hol visz az út?

A megközelíthetőség elsődleges: milyen közutak visznek környékhez és konkrétan a telekhez. Tájékozódjunk a szolgalmi jogról is, ez két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy a kinézett telken valaki közlekedhet, mivel saját telkét csak így tudja megközelíteni. A másik, hogy a mi ingatlanunk az, amelyet csak más valaki területén át közelíthetünk meg. Értékcsökkentő, ha mindentől távol esik a telek, bár valaki éppen ezt szereti, hiszen zajszennyezéssel nem kell számolnia.

Meg kell szereznünk a település önkormányzatától a rendezési tervet (lakókerti parcellázás esetén ezt az építtető készségesen megmutatja). Ebből kiderülnek a beépítési lehetőségek. Építési övezetekben legalább tíz százalék a beépíthetőség, lakóház céljára azonban többnyire harminc százalékot határoznak meg, és 14-16 százalék jut a nyaralókra.
Másra is figyelni kell, mint például arra, hány szintes lehet az épület, milyen távolságot kell tartani az oldalsó kerítésektől, mekkora előkert szükséges. Szintén szabályok vonatkoznak a melléképületekre és az állattartásra. Bizonyos esetekben beépítési kötelezettség is van. Arra is fordítsunk figyelmet a rendezési tervet vizsgálva, mi épül a közeljövőben a környéken. Ha áruházat vagy benzinkutat terveznek öt méterre a telektől, lehet, hogy érdemes másikat keresni.

Stabil terepen

Ma már csak akkor szabad belevágni közművek nélküli telekvásárlásba, ha rendkívül alacsony árat kér az eladó. A friss parcellázások többsége azonban ma már összközműves, és ez jól van így.

Nagyon fontosak a terep adottságai. Elsősorban a lejtést kell megvizsgálnunk, és végiggondolnunk azt, mennyit szeretnénk gyalogolni a házig. Ha nagy a szintkülönbség a telken belül, teraszokat érdemes kialakítanunk, ami viszont nagyon megdrágítja az építkezés földmunkáit (Egy példa: egy budaörsi építkezésen a tervek szerint a hegyoldalból kellett kimaratni a ház helyét, és ez ötmillióval emelte a kivitelezés költségét.)

Figyeljünk a talajvízre, mert sok gondot okozhat. Szakértővel méressük fel az eróziós hatásokat, nehogy kimossa a kertet alólunk.

Néhány helyen a főváros környékén jelentős parcellzásások zajlanak. Budapest egyik utolsó nagy parcellázása a XI. kerületi Madárhegy, ahol nagy, ezer négyzetméter körüli telkeket ajánlanak 30 millió forint környékén.

Veresegyházon például 900-1400 négyzetméteres telkeket árulnak 6750 forintos négyzetméterártól. Telkiben is gyakorlatilag új településrész épül, ahol 1000-1100 négyzetméteres telkeket mérnek átlagosan 12 millió forintos áron. Zöld Szigetnek nevezik azt a biatorbágyi településrészt, ahol nem csak családi házat építők, hanem társasházakat felhúzó befektetők is érdeklődnek. Zsámbékon szintén lakókert jellegű településrész épül ki. Pilisjászfalu-Somlyóvölgyben 800-1200 négyzetméteres telkeket árulnak négy-tízmillió forintért, ám a közműért még 1,7 milliót rá kell számolni.

Nagy a kereslet az újonnan épülő utak, sztrádák mentén is. Az M0-ás fejlesztése nyomhatja fel a péceli, ecseri, a XVI., XVII. kerület külső részén lévő telkek árát. Természetesen mennek fel a telekárak a közeljövőben elkészülő M7-es és a most átadott M5-ös mentén, valamint ott, ahol nagyobb gyógyfürdő-beruházás készül (Velencei-tó, Sárvár, Egerszalók).

Nagyvárosaink közül Győr környékén, Győrújbarátban épül lakópark, egy 1300 négyzetméteres telek 8,5 millióba kerül. Pécs-Újhegyen 614 négyzetméteres beépítésre váró ingatlan 4,6 millióért kínálnak. Szeged Franciahögyön társasházak építésére alkalmas telkeket kínálnak 30 ezer forintos négyzetméteráron.