Százmilliárdot hoz a Balaton zászlóshajója

Egy korábban megígért 100 milliárdos fejlesztés elindítását jelentette be nemrég a hazai turisztikai ipar 2000-ben feltűnt csillaga, az SCD csoport. A vállalkozás a Balaton legnagyobb idegenforgalmi cégeinek felvásárlásakor, két éve jelezte először, hogy óriás beruházásokkal kívánja fellendíteni a tó környékének látogatottságát. A SCD vezérkara most egy huszonegy Balaton-parti települést érintő, hétéves projekt tervével állt elő.

Az SCD csoport, a balatoni idegenforgalom jelenleg legbefolyásosabb vállalkozása nemrégiben Tapolcán, konferencia keretében mutatta be terveit. Tó környéki privatizációi és akvizíciói következtében a cég olyan ingatlanvagyon fölött rendelkezik, amely a régió legnagyobb befektetőjévé teszi. Az SCD az utóbbi két-három évben többek között a Siotour, a Balatontourist és a Zalatour megvásárlásával a Balaton északi és déli oldalán is jelentős pozíciókra tett szert, és már a turisztikai cégek megszerzése idején nagyarányú beruházást helyezett kilátásba, amely a térség átpozícionálásával ismét fellendíthetné a tó látogatottságát. Az SCD szerint 2007-től újabb hétéves periódus veszi kezdetét, amelynek során több mint 100 mil­liárd Ft-ot fognak beruházni a megvásárolt helyszíneken – mondta el kedvcsinálóként felvezetőjében Jászai Gellért, a holding elnöke, egyben legnagyobb tulajdonosa.
A politikát képviselő két meghívott fél, Újhelyi István GKM-államtitkár valamint Bánki Erik, az országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának fideszes elnöke előadásaiból a Balaton közismert problémái mellett újabb gondot ismerhettünk meg, nevezetesen azt, hogy az állam kevés igazi konkrétummal tud szolgálni. Leginkább csupán nosztalgiázással, valamint statisztikai adatok és köztudomású tények ismételgetésével – ezen túlmenően azonban nem sok mással tudták megtölteni a rendelkezésre álló bőséges időkeretet. Az mindenesetre biztató volt, és a vendégek szimpátiáját is kiváltotta, hogy elismerték: a Balaton kérdésében felül kell emelkedni a napi pártcsatározások szintjén, és összefogással kell kiszolgálni a helyi magán- és önkormányzati kezdeményezéseket. Ugyancsak kedvező hatást tett az, hogy noha az EU nem engedte a Balatont egy régióként elismertetni, a politikusok mégis támogatják, hogy a Regonális Operatív Programban az érintett három régió fejlesztési tervein belül kiemelten és egymással összehangoltan kezeljék a Balatont érintő fejlesztéseket. „A Balatonra a szomszédságban mindig mindenki irigy volt” – mondta Bánki Erik, felhívva a figyelmet arra, hogy vannak bizonyos kezelendő feszültségek a tó környékén egymással szomszédos megyék – és a kapcsolódó regionális programok – esetében.
Hogy mit, milyen céllal és milyen közönségnek alakítsanak ki a telkeken, hosszas kutatás után alakult ki. Erre az SCD Holding a KPMG-t kérte fel, amelynek cégpartnere, Andrea Sartori számolt be a kutatás részleteiről. A KPMG megközelítésében elsősorban a tó jelenlegi problémáit kívánták megtalálni, majd pedig sikeres nemzetközi példák segítségével lehetséges jövőképet kínálni, mind nagyszabású stratégiák, mind pedig eseti térségi ajánlatok szintjén. Az alapvető helyi problémák kevés hallgatónak jelentettek meglepetést. A Balaton jelenlegi kínálata szezonális; a természeti értékek vonatkozásában túl nagy a függés az időjárástól; az egyéb attrakciók, illetve kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában a környék gyengén muzsikál. Ez a kiszolgáltatottság és egysíkúság továbbgyűrűzik, ennek következtében nemcsak a turisták, hanem maguk az itt dolgozók és élők is csak szezonálisan gondolkoznak – és könnyen kialakul a „sok eszkimó, kevés fóka” állapot.
A KPMG elemzése a Balaton helyzetéhez és lehetőségéhez leginkább hasonló példákat választotta az európai tavak kínálatából, és Sartori ezek segítségével döbbentette rá hallgatóságát a kiaknázatlan lehetőségekre. A Bodeni-tó, a Genfi-tó és a Garda-tó közelében nem csupán nyáron virágzik a gazdaság: egyszerre biztosítanak helyet a turizmusnak, az iparnak, valamint az ott élőknek.
A KPMG meglátása szerint a Balaton környékén ezeknek a tapasztalatoknak a figyelembe vételével kellene alakítani a jövőképet. Cél, hogy a hagyományos nyári fürdőzgetés helyett sokkal több szórakozást nyújtson a tó, akár sportokban, akár horgászatban, akár más szabadidős tevékenységekben. Fontos, hogy a környék adottságai integráns részét képezzék a Balaton vonzerejének: a domborzat, a termálvizek, a szőlészetek olyan termékportfólió kialakítására adnak lehetőséget, amellyel a Balaton európai összehasonlításban is versenyképes lehet. Ennek megerősítéséhez szükség van néhány húzóberuházás felvállalására is, amelyek ikonjai lehetnek a megújuló Balatonnak, és a környezetükre is élénkítő hatást fejthetnének ki: ilyenek lehetnek például a vízi vidámparkok, a témaparkok, a golfcentrumok, a lovas- és jachtklubok, illetve a természetkutató-központok. Természetesen a mindezeket kiszolgáló egyéb infrastruktúrák tekintetében állami szerepvállalás és EU-s források is szükségeltetnek a közlekedés, közműhálózat, országmarketing terén.
Míg a KPMG elemzése egyfajta látomást mutat be a Balaton jövőjéről, addig a fő befektető természetesen sokkal inkább a realitások talaján áll. A végleges beruházási célpontokat bemutató prezentáció arról tanúskodott, hogy visszafogottabb, némiképpen konzervatív megtérülési szemlélettel választották ki a kínált palettáról azokat az elképzeléseket, amelyeknek végül zöld utat adtak. Egy-egy projekt esetében engedtek ugyan a kockázatoknak (mint a családi témapark, az Ökofalu vagy a gazdag vendégeknek a szüretben közvetlen részvételt kínáló badacsonyi szőlőskert), de összességében a turizmus hagyományos, többszintű kiszolgálást nyújtó portfólióelemeinek (kempingek, üdülők, apartmanházak, elit bungalók, luxusjachtklub) kiépítése képezi az SCD stratégiáját is. Ez persze nem azt jelzi, hogy az SCD bátortalan lenne, sokkal inkább arra utal, hogy már ilyen létesítményekkel is színesíthető a Balaton idegenforgalmi összképe.
A cég nyilvánosságra hozott projektterve szerint az összesen 104,1 milliárdos költségvetésű beruházássorozat negyedét-ötödét fedeznék saját tőkéből, a fennmaradó összeget pedig – a megszerezhető uniós támogatások mellett – nagyobb részt bankhitelből biztosítanák. A 21 települést és összesen több mint 170 hektárt érintő fejlesztés legnagyobb vállalkozásai főként a tó északi részére koncentrálódnak. Az egyik legnagyobb a Badacsonyban 5,5 milliárd Ft-ból építendő négycsillagos Szőlőskert Hotel és Borászat, amely 2009-re készülne el 120 szobával és 20 villaépülettel. A hegy vonzerejét bormúzeummal, sportpályával, vitorláskikötővel, uszodával növelnék. Balatonalmádiban 2008-ra ígérik egy 1,8 milliárdos költésgvetésű, 150 személyes üdülőház felépítését, egyidejűleg a Balatonberényben 2,2 milliárd­ból készülő Süllő Horgászfalu átadásával. Az utóbbi 3,5 hektáros területen 50 négycsillagos bungalóból áll majd. A két legnagyobb beruházás Balatonfüreden és Zamárdiban valósulhat meg: az előbbi városban 21 hektáron, 12,6 milliárdból épül a következő három évben a Füred Resort üdülőpark 150 szállodai szobával és 80-100 üdülőházzal, a déli parti községben pedig 15 milliárdból 12 hektáron Zamárdi Balaton Park néven 2011-ig akvapark és szórakoztatócentrum jön létre.