Százezer családot kellene megmenteni a kilakoltatástól
97 ezer lakossági jelzáloghitel adós volt hazánkban 90 napon túli késedelemben március végén, a késedelemben lévő jelzáloghitelek száma pedig 258 ezerre nőtt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ma közzétett kockázati jelentéséből.
A lakossági hitelállomány 10,1%-a volt nem-fizető (NPL-ráta). Bár a fizetésképtelenségi probléma nem csak a devizahiteleseket érinti, ez a szám a svájci frank és az euró árfolyamának azóta bekövetkezett jelentős emelkedése miatt mára csak tovább nőhetett. A kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával enyhítene a bajban lévő jelzáloghitelesek problémáin, nem tudni azonban, pontosan kiken segítene.
Reális veszély, hogy a nem-teljesítő lakossági devizahitelek állomány-gyarapodása az elkövetkező hónapokban ismét gyorsulni fog – írja kockázati jelentésében a PSZÁF a forint gyengülésére hivatkozva. Az adósok veszélyeztetettségét ráadásul szerintük is növeli, hogy aktívabbak lettek a hitelpiaci szolgáltatók az adósságrendezési piacon. Ezt bizonyítja, hogy 2010 első hónapjában a végrehajtási vagy más adósságrendezési eljárás alá vont lakóingatlanok száma elérte a 2009. évi szám 38%-át. Az első negyedévben 7440 lakóingatlant adtak át végrehajtásra vagy egyéb eljárásba, és 3947 lakóingatlanhoz tartozó követelést értékesítettek, a hitelintézetek tehát továbbra is jelentős bedőlő hitelállományt görgetnek maguk előtt (ezekre jelentős céltartalékokat kell képezniük), végrehajtás és értékesítés nélkül. Pedig a bankoknak idővel nem lesz más lehetőségük, mint hogy érvényesítsék a jelzálogjogukat. Csakhogy ekkora lakásállomány nagy tömegben történő értékesítése a lakáspiaci árakban is óriási pusztítást végezhetne. A kormány tűzoltás gyanánt többszörösen is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, nem lehet azonban ezt a végtelenségig húzni, egyre égetőbb szükség van más, szociális célzatú megoldásra, mely a lakáspiacot is megkíméli.
