Spirálban az ország: a reálhozam és az szja változások sem élénkítik a gazdaságot

A pénzügyi sokkok hatására erősödhet a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, ahogy az 2008 után Európa legtöbb országában tapasztalható volt. A belföldi kereslet belátható időn belüli élénkülésére azonban nem számít a Pioneer Alapkezelő a 230 milliárd forint összegű reálhozam-kifizetés ellenére sem. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ugyanakkor a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének és a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeknek köszönhető, hogy nem esett vissza jelentősen a fogyasztói piac Magyarországon 2011 eddig eltelt hónapjaiban.

A romló pénzügyi-gazdasági környezetben a korábbi várakozásokkal szemben nincs esély arra, hogy az augusztusban érkező mintegy 230 milliárd forint összegű magán-nyugdíjpénztári reálhozam élénkítse a kiskereskedelmi forgalmat – váli a Pioneer Alapkezelő. Így ez sem javítja a gazdasági növekedési kilátásokat, amint a személyi jövedelemadó (szja) változások nyomán a háztartásoknál maradó — éves szinten a GDP mintegy 1,5-2 százalékát kitevő — összeg sem hagyott eddig látható nyomot a fogyasztásban. “A jelek szerint az egykulcsos szja révén keletkezett többletjövedelem részben a hitelek előtörlesztésében csapódott le, emellett hozzájárult ahhoz, hogy az erősödő svájci frank következtében felhízó adósság ellenére nem csökkentek a bruttó megtakarítások” – vont mérleget Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Az erőteljesen növekvő hiteltörlesztések és a bruttó megtakarítás minimális növekményének köszönhetően ugyanakkor látványosan nőttek a nettó megtakarítások.

A megtakarítások további alakulására hatással lesz, hogy a fokozódó pénzügyi bizonytalanság tovább erősítheti a háztartások pénzügyi viselkedését befolyásoló óvatossági motívumot. A 2008-as válság után is világszerte nőttek a rendelkezésre álló jövedelem arányában mért megtakarítási mutatók. Az Egyesült Államokban például a válság előtti évek 1-2 százalék közötti mértékéhez képest 2009-ben 4 százalékot meghaladó rátát regisztráltak, míg Nagy Britanniában a válságot követő évben háromszorosára nőtt az azt megelőzően 2 százalék körüli megtakarítási ráta – olvasható az alapkezelő sajtóközleményében.

A spórolásban hagyományosan élen járó német háztartások is tovább fokozták az elmúlt években tartalékaikat, aminek következtében a ráta Németországban a válságot követő esztendőkben az előző évekre jellemző 10 százalék alatti mértékről 11 százalék fölé kúszott. Az euró térségben is folyamatosan nő 2008 óta a háztartások korábban hullámzó nettó megtakarítása. A megváltozott pénz- és tőkepiaci környezet legnagyobb vesztese ezért minden bizonnyal a kiskereskedelem lesz Magyarországon, egyértelműen csökken ugyanis az esélye annak, hogy a reálhozam-kifizetés egyszeri lökést ad a fogyasztásnak, holott ebben bízott a szektor. Az alapkezelő véleménye szerint legfeljebb a fogyasztás szinten tartását biztosíthatja az előre nem kalkulált plusz jövedelem, amely a tartalékkal nem rendelkező családoknál fedezheti a drámaian megerősödött svájci frank miatt megnőtt havi törlesztést. A rendkívüli jövedelemből képzett tartalékok fogadására felkészülő pénzügyi intézményeknél azonban, ha nem is a várt mértékben, de azért lecsapódhat a pénztári kifizetések egy része Forián Szabó Gergely várakozása szerint, mert az előtakarékossági szándékot tapasztalata szerint Magyarországon elsősorban a hiteloldali nehézségek következtében növekvő óvatosság táplálja.

A nyugdíjcélú öngondoskodás ugyanakkor egyelőre csekély szerepet játszik a tartalékképzésben. Az elemző főként a kisebb összegű rendszeres megtakarítások növekedésére számít, az öregkori megélhetést segítő befektetési-biztosítási konstrukciók iránt véleménye szerint a várttól elmaradó lehet a kereslet. “A világgazdaság akkut problémáinak kell rendeződnie ahhoz, hogy a befektetői bizalom visszatérjen, és az emberek merjenek pénzügyeikben is hosszabb távon gondolkodni.”- előlegezte meg a befektetési igazgató.

A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének és a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeknek köszönhető, hogy nem esett vissza jelentősen a fogyasztói piac Magyarországon 2011 eddig eltelt hónapjaiban – vélekedik az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében hangsúlyozza: az szja-kedvezmények és a nyugdíjpénztári reálhozamok együttes összege 660 milliárd forint, ami a háztartások fogyasztási kiadásainak 4-5 százaléka – enélkül “alaposan megroggyant volna a fogyasztói piac”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint májusban 0,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, az év első öt hónapjában 0,2 százalékkal csökkent az értékesítés a múlt éve azonos időszakához képest.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer, a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetése, a nyári hónapokban mérséklődő infláció, valamint a keresetek növekedése, a foglalkoztatás javulása és az árfolyamgát mind növelik a háztartások költekezési lehetőségeit – hívja fel a figyelmet a szövetség. Az OKSZ szerint ugyanakkor a fogyasztás várható alakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a magasabb élelmiszer- és üzemanyag infláció, az adójóváírás szűkítése, az ágazati és fogyasztási különadók (chipsadó), az élelmiszerek magas, 25 százalékos forgalmi adókulcsa mind visszafogják a fogyasztást. A szövetség elemzése emlékeztet arra is, hogy a háztartások napi költekezésében a havi törlesztő részlet a döntő. s ez a kereskedők napi gyakorlatában is érezhető gyengülést jelent a vásárlásokban. A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének ideje (augusztus) éppen egybeesett a devizaválság csúcsidőszakával, ami viszont sok háztartáson segíthetett – jegyzi meg az OKSZ, hozzátéve, hogy a 3,7 millió háztartásból több százezer érintett, ami már jelentős tehertétel a fogyasztás alakulásában.