Pénzeső hullott az építőanyagcégekre

A magyarországi téglagyártók 2006-ban – a vártnál is gyengébb tavasz után – meglepően jó nyarat zártak. Az ágazat 2004 nyara óta stagnált, tavaly a jelentős raktárkészletek miatt akció akciót követett. A visszaesés egészen májusig tartott – magánvevő még ekkor is alig volt, a beruházásokat pedig rendre elhalasztották -, aztán júniusban fellendült a piac, és a boom azóta is tart – számolt be a Világgazdaságnak Bodnár György, a téglapiacon vezető szerepet játszó Wienerberger Téglaipari Zrt. kereskedelmi igazgatója.

Jelenleg a Wienerberger téglagyárai (is) teljes kapacitással működnek, de a megrendelőknek átlagosan így is 2-4 hetet várniuk kell. A cég, amely tavaly 23,4 milliárd forintos árbevételt ért el, az idén körülbelül 10 százalékos forgalomnövekedésre számít. Az igazgató szerint a váratlan fordulatnak több oka is lehet: az elhalasztott beruházások elindultak, és – feltehetően a kamatadó bevezetése miatt – az ingatlan újra vonzó befektetési forma lett.

Az utóbbi feltevést támasztja alá, hogy az idén újra tervezőasztalról lehet lakásokat eladni, márpedig erre – a lakásépítők szerint – 2003 óta nem volt példa. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség ügyvezetője szerint ehhez az is hozzájárult, hogy sok, későbbre tervezett nagyberuházást előre is hoztak. Az ügyvezető a jövőre vonatkozóan a minőségi termékek fontosságát emelte ki; a szövetség – számos más szakmai és hatósági szervezettel közösen – ennek érdekében alapította meg a Kiváló Építési Termék védjegyet, amelyet hat cégnek már oda is ítéltek.
Cement

Megugrott a cementgyártók rendelésállománya is. Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy a tavalyi évet 32 milliárd forintos árbevétellel záró vállalat cementértékesítése 2006 első fél évében az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal nőtt, és nagyjából ilyen ütemű bővülésre számítanak a második fél évben is.

A betongyártóknál nemcsak a nyár, de már a tavasz is jobb volt, mint tavaly – mondta Szilvási András, a Magyar Betonszövetség ügyvezetője. A szakmai szervezet adatai szerint a magyarországi gyártók az első fél évben 2,34 millió köbméter transzportbetont állítottak elő, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A piacot nem a lakossági, hanem a külföldi és magyar nagyberuházások húzták; a mélyépítés annak ellenére erősödik, hogy a területen az állami támogatás mértéke folyamatosan csökken, az idén már nem éri el a 20 százalékot sem.
Padlólap

A betongyártás az ügyvezető szerint tartani tudja a tavaly elért 60 milliárd forintos országos összbevételt – az első fél évben a forgalom 25-27 milliárd forint volt -, mivel azonban nem volt áremelés, a forint gyengülése a mintegy 30-40 százalékban külföldi tulajdonban lévő betongyártók profitját jelentősen csökkentheti. A tavalyinál jobb évre számít Tápai Antal, a Magyar Betonelemgyártók Szövetségének elnöke is, aki szerint csupán a lakásépítés területén tapasztalható stagnálás, az ipari magasépítés és – az autópálya-beruházásoknak köszönhetően – a közlekedési építés idei eredményei és kilátásai egyaránt kedvezőek.

A kerámia burkolólapok piaca is bővült: a legnagyobb hazai gyártó, a Zalakerámia Zrt. az első fél évben – szakmai körökből származó információink szerint – 2,34 millió négyzetméter csempét és 1,93 millió négyzetméter padlólapot értékesített belföldön, ez éves szinten 42, illetve 40 százalékos növekedést jelent. A burkolólapok esetében az import jelentősen meghaladja a hazai termelést: féléves adat még nincs, de egyedül Olaszországból az első negyedévben 1,99 millió négyzetméter burkolót hoztak be az országba, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes importált mennyiség az első negyedévben a 2005. január-júniusi időszakhoz képest 11 százalékkal, 3,58 millió négyzet-méterre nőtt.
Ajtó, ablak

Prohászka Rajmund, a Magyar Ajtó-Ablak Egyesület elnöke egyenesen úgy fogalmazott: az ablakszektornak 15-20 éve nem volt olyan jó éve, mint az idei. Az elnök szerint mindenekelőtt a panelprogram felfutásának köszönhető, hogy a harmadik-negyedik negyedévi rendelésállomány elérte a 15-20 milliárd forintot, az ágazat számára hagyományosan kedvező szeptember-novemberi időszak így a szokásosnál is több munkát hoz. A cégek eredményét mindazonáltal kissé visszaveti, hogy áraik – az üveg 50 és az alumínium alkatrészek 30 százalékos áremelkedése miatt – mintegy 10 százalékkal emelkedtek, ezt azonban a szerződések hosszú átfutási ideje miatt nem tudták mindig érvényesíteni.

Abban viszont, hogy meddig tart a lendület, már megoszlik a szakemberek véleménye. Akadnak, akik attól tartanak, hogy a megszorító intézkedések hatása jövőre már valóban érzékelhető lesz. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van az EU-támogatás: becslések szerint Magyarországra 2007-2011 között 8-11 ezer milliárd forint érkezik, ennek pedig több mint a feléből épülni fog valami.