Peking bedarálja a Google-t

Kompromisszumos megoldással mégiscsak a kínai piacon maradhat az amerikai internetes óriás.

Megszületett a gigászok kompromisszuma: a Google és a kínai állam megtalálta a megoldást arra, hogy mindketten arcvesztés nélkül kihátráljanak az év eleje óta tartó vitából, amely a Google számára a kínai piac elvesztésével fenyegetett. A tét több százmilliárd dollár és a Google jó híre, az internetszabadság melletti elkötelezettsége volt.

A Google és az internetet teljesen cenzúra alatt tartó Kína harca tavasszal csúcsosodott ki, amikor az amerikai cég közölte: nem veti alá magát tovább a kínai cenzúrának, kínai keresőlapját automatikusan a hongkongi Google-ra irányítja át. Ezt márciusban meg is tette: Hongkong különleges övezet, ahol az internetet nem cenzúrázzák.

Csakhogy a Google a becslések szerint a kínai piac harmadát uralja, évente akár 350 millió dolláros, reklámokra alapuló árbevételre is szert tehet. Emiatt később a cég úgy döntött, a hongkongi átirányítást megszünteti, és a valódi kínai licenc meghoszszabbítására törekszik. Az engedélyre hosszú heteket várt, végül, jóval a határidő után, a múlt héten kapta meg. Az új megoldást pedig a jóindulatú elemzők kompromisszumnak, a rosszindulatúak a Google bedarálásának tekintik.

Ha a kínai felhasználó most rámegy a Google.cn honlapra, látszólag egy keresőablakot talál. Ha azonban a keresőszót kezdi el írni, az oldal automatikusan a hongkongi China.com.hk oldalra ugrik át. Vagyis a Google elmondhatja, hogy a felhasználó keresését és eredményeit Kína már nem cenzúrázhatja, a kínai állam viszont pontosan tudhatja, melyik felhasználó ment át a cenzúrázatlan oldalra.

Az óvatos kínaiak nyilván nem vállalják ezt a kockázatot, és inkább a Google kínai konkurenseit használják. Elsősorban a Baidut. A Google kínai ellenfele a keresőoldal-piac hatvan százalékát tartja kézben, sőt most azt tervezi, hogy piaci részesedését hetven százalék fölé tornássza egy éven belül.

A Google, amelynek részvényei a kínai halasztási hírek miatt már 3,5 százalékot veszítettek értékükből, igyekszik csökkenteni az ügy jelentőségét. A Handelsblattnak nyilatkozó névtelen informátoruk szerint a kínai bevételek nagy része ottani exportcégektől származik, amelyek nem Kínában, hanem az amerikai, a japán vagy a nagy-britanniai oldalakon hirdetnek. Az internetes kompromisszum pedig nem érinti a kínai reklámértékesítést. A Google jelenleg mintegy 350 mérnököt foglalkoztat Kínában, a teljes állomány ötszáz fő.
Abban a megfigyelők egyetértenek, hogy a kínai piac elvesztése érzékenyen érintette volna a Google-t. Sandeep Aggarwal, a San Franciscó-i Caris elemzője szerint a Google jelenlegi forgalma Kínában megnégyszereződhet a következő öt évben. A piac elvesztése viszont akár a részvényérték 10-15 százalékos csökkentését is jelenthette volna.
A Google megregulázásával a kínai állam gyakorlatilag teljessé tette az internet cenzúrázását. A Financial Timesnak egy vezető internetes portál kínai szerkesztője arról panaszkodott, hogy a Google ellenőrzésével a propagandaminisztérium „minden csapot elzár, ahonnan az információk Kínába befolynak”. Ez különösen igaz azután, hogy a kormány megakadályozta a Facebook, a Twitter és a YouTube használatát, bezárta a legnagyobb hasonló kínai közösségi portált, és új erőket mozgósított a hazai internet ellenőrzésére a közelmúltban.

A Baidu a Szilícium-völgyből toboroz

Kína legnagyobb keresőoldala, a Baidu részt vesz a Szilícium-völgy mostani állásbörzéjén, és harminc pozícióra keres külföldi számítógépes szakembereket. A Baidu közleménye szerint az új munkatársak lehetnek tajvaniak, hongkongiak vagy bármilyen más útlevéllel rendelkezők. A kínai cég jelenleg 8 ezer embert foglalkoztat, de közülük tíznél kevesebb a külföldiek száma. A Baidu a legnagyobb haszonélvezője a Google és a kínai állam vitájának, és a további növekedéshez a cég közleménye szerint világszínvonalú tehetségekre van szükségük.