Passzív házak, proaktív piacok?

A kormányzati negyed épülete lesz az első budapesti passzív irodaház, amelynek hamarosan elkészül az engedélyezési terve. Az energiaárak növekedése, a környezettudatosság és a tulajdonosok valamint bérlők költségérzékenysége már most előrevetíti, hogy a példa ragadós lesz az ingatlanpiac egészében – mondta Saly Miklós, a Colliers Ingatlanügynökség irodadivíziójának társigazgatója.

Az ilyen jellegű ingatlanokkal kapcsolatos követelményeket Európában jelenleg a német székhelyű Passzívház Intézet jogosult meghatározni, amelynek állásfoglalása szerint ma csak az az épület minősül passzívnak, amelynek az éves energia felhasználása négyzetméterenként nem több 15 kW/h. Figyelemre méltó, hogy egy ilyen ház illetve iroda négyzetméterenként 1,5 köbméter földgázból – az aktuális piaci árakat tekintve 150 forintból – fűthető ki egy szezonban.

Ma az irodaházak és az – esetenként speciális igényeket kiszolgáló – logisztikai központok télen-nyáron egyenletesen temperált hőmérsékletet biztosítanak a bérlők számára. Ez utóbbiak esetében különösen nagy megtakarítás érhető el. Az ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel is foglalkozó Millenia Zrt. konkrét példája szerint egy egyenletes hőmérsékletet (17-22 C°) igénylő logisztikai telephely gázdíja megközelítőleg 8,5 millió forintot tesz ki egy szezonra (6 hónapra) úgy, hogy a 14 000 négyzetméteres, 10 m belmagasságú ingatlan fűtéséhez teljesítménydíjas lekötött gázdíjjal kalkulálhatunk. Ez négyzetméterenként több mint 600 Ft-ot jelent, igaz egy irodához képest háromszoros belmagassággal és eltérő építészeti adottságokkal számolva, de a költségszintet tekintve nyilvánvaló a különbség a passzív épületek javára.

Ráadásul tovább árnyalja a képet, ha a fenti költségekhez hozzászámítjuk még az év fennmaradó felében temperálásra fordított lényegesen drágább villamos energia árát is.
Hogyan is érhető el tehát radikális költségmegtakarítás? Az Isoteq Magyarország Kft. tanulmányából – amelyet a jövőben bizonyára egyre gyakrabban említésre kerülő passzív ház technológiáról készített -, kiderül: lényegében akkor beszélhetünk passzív házról, ha egy épület energiafelhasználása nem haladja meg a 15 kWh/m2/évet. Ha nem számmal akarjuk érzékeltetni a fogalmat, akkor talán úgy közelíthetjük meg a kérdést, hogy egy olyan épületről beszélünk, amelynek az alacsony fűtési igény miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, már tervezéskor is ajánlott különböző szempontokat figyelembe venni. Fontos, hogy lehetőség szerint minél kompaktabb legyen az épület, milyen irányba tájoljuk azt, és természetesen a felhasznált építőanyagokkal szemben is vannak elvárások, nem is kevés.

A Colliers szakembere, Saly Miklós szerint az energiaárak növekedése, a környezettudatosság és tulajdonosok valamint bérlők költségérzékenysége már most előrevetíti, hogy 5-10 éven belül a magán, az iroda és a kereskedelmi ingatlanok piacán egyaránt jelentős változásokat hozhat a passzív épületek megjelenése.