Óvatosan bővülő ingatlanpiac Közép-Kelet-Európában 2007-ben

A közép-kelet-európai, és a magyar ingatlanpiac is óvatos optimizmussal néz a 2007-es év elé, enyhe bővülés várható az ingatlanalapok tevékenységében, egyúttal erősíteniük kell a kockázatkezelési technikákat – mondta Lengyel Péter, a HVB Bank Hungary ügyvezető igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet a kedden Budapesten tartott ingatlanpiaci konferenciáról tartottak.

Budapest, (MTI) – A portfólió.hu online gazdasági újság által támogatott rendezvényen Lengyel Péter elmondta: Közép-Kelet-Európában általában 6 százalékos “kifeszített” hozamokat produkálnak az elsősorban irodaházakra szakosodott ingatlanalapok. Magyarországon viszont az ennél magasabb, 8 százalékos jegybanki alapkamat miatt körülbelül ekkora hozamot kell elérniük az ingatlanalapoknak is, hogy versenyképesek maradhassanak a piacon.

Hornok Krisztián, a DTZ tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint a magyar ingatlanbefektetések piacát eddig sajátos helyzet jellemezte: előzőleg komoly tőkenyereség volt tapasztalható az ingatlanalapok tevékenységében, a jövőben ez a helyzet bizonyosan változik. A 6 százalékos hozam, mint benchmark egész Közép-Kelet-Európát jellemzi. Elmondta: a kamatadó ez év szeptemberi bevezetése Magyarországon azzal járt, hogy az ingatlanalapokban eddig még nem látott összegű pénzeszköz halmozódott fel, a közeljövőben azonban ilyen jellegű nagyobb megtakarítás beáramlása nem várható.

Mészáros Margarita, a CB Richard Ellis tanácsadó cég igazgató-helyettese kifejtette: Közép-Kelet-Európában is közelítenek a hozamok a fejlett nyugati országokéhoz, a hamarosan EU-tag Románia és Bulgária, hosszabb távon pedig Oroszország ingatlanpiacának hatására csökkenhetnek a régióban a hozamok, ami az ingatlanalapok népszerűségvesztésével járhat.

Hajnal István, a Biggeorge,s NV vezérigazgatója rámutatott: napjainkban a jelentősebb ingatlanokat csak úgy lehet eladni, ha a környezetében lévő terület infrastrukturális fejlesztését is felvállalja az ingatlan kezelője.

Újságírói kérdésekre Hornok Krisztián elmondta: az ingatlanadó bevezetése üdvözlendő, mert az ingatlanok jól tükrözik egy-egy magánszemély, vagy akár társaság vagyoni helyzetét, de a bevezetésével egyidejűleg rengeteg technikai problémát kell megoldani, a nyilvántartásokat, a beszedést illetően. Hajnal István pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlanadó bevezetésének előkészítésébe kívánatos lenne bevonni a szakmai szervezetek, így az ingatlanalapok szakembereit.

Egy másik kérdésre vonatkozóan, amely az ingatlanalapok és az ingatlanlízing kapcsolatát feszegette, Hornok Krisztián elmondta: a bankcsoportok szintjén az ingatlanalap és az ingatlanlízing jól kiegészítheti egymást, egy bankcsoport a két szolgáltatás révén nagyobb piaci szegmenst tud lefedni.

Lengyel Péter ehhez hozzátette: van olyan befektető, aki versenyezteti az ingatlanpiaci lehetőségeket, így megnézi azt is, adott esetben mennyivel kedvezőbb egy ingatlanalap által működtetett nagyobb ingatlan megvétele, vagy ugyanennek az ingatlannak a lízing konstrukcióban való üzemeltetése, működtetése.