Orbán Brüsszelben: az erőnek engedek nem az érveknek

Több ponton kifogásolta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt az Európai Bizottság, amelynek megállapítása szerint a jogszabály sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyes pontjait. Orbán Viktor miniszterelnök ennek kapcsán elmondta, engedhetnek a bizottságnak. Kijelentette, az erő és nem az érvek előtt hajlunk meg.

Az Európai Bizottság honlapján olvasható közlemény szerint – amelyet a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban adott ki a testület – sérül az alapszerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a 127. cikk (4) bekezdése, amely szerint az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban. A Bizottság felszólítása nemcsak a jegybanktörvény, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg. Kifogásolta egyebek közt, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza azt a lehetőséget, hogy az MNB bizalmas megbeszéléseket tartson.

A kifogások közt szerepel az is, hogy az MNB-elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazással nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), a Bizottság álláspontja szerint az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a monetáris tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége.

Ezenkívül a bizottság kiemelte, alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét – áll a brüsszeli Bizottság közleményében. A bizottság kiemelte, alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét – áll a brüsszeli Bizottság közleményében.
 

Orbán Viktor kompromisszumkészségét hangoztatta az Európai Bizottság által kifogásolt problémákat illetően. A nyilatkozatban kijelentette, “Ebben az esetben az erő és nem az érvek előtt hajlunk meg.” Utalt arra, hogy Magyarországon olyan elnök áll a jegybank élén, akit még az előző parlament választott meg. A hivatali ideje 2013-ban jár el és ezen semmi sem fog változtatni. “Ezen kívül van egy monetáris tanácsunk, amelynek tagjait szintén a régi parlament határozta meg. Most csak arról van szó, vajon növeljük-e e monetáris tanács tagjainak számát. Ha az EU-nak problémái vannak, készek vagyunk a követeléseknek eleget tenni. Még akkor is, ha ez a jegybank hátrányára történik” – fogalmazott Orbán.
 

Fellegi Tamás németországi egyeztetésein az EKB elnökével a jegybanktörvény módosításáról, a Bundesbank elnökével és a szövetségi pénzügyminiszterrel pedig egyebek mellett a magyar gazdaság helyzetéről folytatott megbeszéléseket. A miniszter csütörtökön Ausztriában folytatja a tárgyalásokat – közölte a miniszter sajtóirodája az MTI-vel szerdán. A kedden zárult, kétnapos egyeztetésen Fellegi Tamás, a Magyarország és az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és Mario Draghi , az Európai Központi Bank elnöke áttekintette a jegybanktörvénnyel kapcsolatos korábban már beépített EKB-javaslatokat, illetve a hatályba lépett jogszabállyal összefüggő további észrevételeket is. „A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megkíséreljék országuk központi bankjának befolyásolását. A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései nem felelnek meg a vonatkozó elveknek” – nyilatkozta Rehn. A bizottság alelnöke felkérte a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. „Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű – az alkotmányra is kiterjedő – felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még azelőtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az Uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról” – szögezte le Rehn.