Nem az növeli az élettartamot, ha többet költünk egészségügyre

Miközben a magyar egészségipar a GDP mintegy 8,3 százalékát termeli, az egészségügyre fordított közkiadások csak kevesebb mint 5 százalékra rúgnak az Egészségügyi Baráti Társaság adatai szerint.

Elemzők szerint az idei GDP-arányos hiánycél mindenképpen meghaladja a tervezett 3,8 százalékot, a leendő nemzetgazdasági miniszter szerint akár 6 százalék is lehet, ez esetben pedig 300-400 milliárdos mozgástere lehet a kormánynak, ebből 60-90 milliárdot lehetne fordítani az egészségügyre – számolta ki lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy gondolja, hogy a többletforrás hatására csökkennének a várólisták, javíthatnák az egészségügyi dolgozók jövedelmét, így mérséklődne a migráció. A leendő kormány bizonyára tanult a 2002-es egészségügyi béremelés tapasztalataiból, amikor úgy adott a kormány 150 milliárdot e célra, hogy nem kért ellentételezést – mondta, hozzátéve: égető szükség lenne bizonyos szakterületek, például az onkológiai betegellátás tarthatatlan gyógyítási feltételeinek javítására, és a rendelkezésre álló fejlesztési források azonnali áttekintésére. Szisztematikus és gyors intézkedések után derülhet ki, hogyan kell átalakítani az ágazat struktúráját – hangsúlyozta.

Jelenleg hazánkban a GDP 4,9-5 százaléka jut egészségügyi közkiadásokra, ez egy százalékponttal kevesebb a korábbi évekhez és 1-2 százalékkal a visegrádi országokéhoz képest. A lemaradás értéke 250-500 milliárd forint. Pedig az Egészségügyi Baráti Társaság tanulmánya szerint a magyar egészségipar termeli a GDP 8,3 százalékát.

Világszerte foglalkoztatja a közgazdászokat, összefügg-e az egészségügyre fordítható összeg a halálozással. Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára, OECD-szakértő a közelmúltban az Esély című folyóiratban közzétett tanulmányában kifejtette: az Amerikai Egyesült Államokban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, ennek ellenére náluk a legmagasabb az elkerülhető okokból bekövetkező halálozás. Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az egészségügyi közkiadások növelése önmagában javítaná a lakosság egészségi állapotát.

Ezért is fontos az egészségügyi intézményrendszer szükségletekhez igazítása s a mainál ösztönzőbb érdekeltségi rendszer. Ugyanis például a térítésmentes szűrővizsgálatokon való részvétel igen hektikus, amíg az ország középső régiójában átlagosan 25 százalék például az emlőszűréseken való részvétel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70 százalék körüli. Márpedig az időben felismert onkológiai betegségek meggyógyításának nagy az esélye, s olcsóbb a terápia is. Az előző nagyon fontos, hiszen hazánk még most is dobogós helyen áll a daganatos és a szív-ér rendszeri halálozásban. A születéskor várható élettartam Magyarországon – a javulás ellenére – még most is csak 74 év, miközben például Lengyelországban 76, Csehországban pedig 77 év.

Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője egyik tanulmányában kifejtette: az egészségügy hatékonyságának javításával három évvel lehetne növelni az élettartamot. Arról is írt, hogy a jelenlegi egészségügyi struktúra fönntartására nem elég a pénz, ezért vagy forrásbővítésre, vagy szerkezetváltásra van szükség. A Magyar Kórházszövetség szerint mindkettőre, így javulhat az ellátás színvonala, és költséghatékonyabb lehet a gyógyítás – fejtette ki Rácz Jenő elnök.