Négyszer ennyi új lakás kellene

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület értékelése szerint a KSH legújabb, ingatlanpiaccal kapcsolatos adatai nem sok jót mutatnak. Várható, hogy az idei évben összesen kevesebb mint 10 ezer lakás épül, miközben 40 ezer fölötti szám lenne kívánatos. Az egyesület a számok elemzése mellett arra is felhívja a figyelmet, milyen intézkedésekre lenne szükség.

2012 I-III. negyedévben 6.509 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7.794 volt, ami 12 százalékos csökkenést jelent 2011 I-III. negyedévéhez képest, az építési engedélyek száma 20% -al meghaladta a használatba vett lakások számát (6.509 db.).

Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent az elmúlt év első három negyedéve óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett.

A fentiekből – annak ellenére, hogy az építési engedély adatok meghaladták a használatbavételi számokat – az következik, hogy a 2012-es év lakásépítési (használatbavételi) adata alul fogja múlni a 2011-es lakásépítési számot. Véleményünk szerint 2012 évben a felépített lakások száma be fog esni 10 ezres szint alá.

A hazai lakásállomány éves szinten 1%-os megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. 2012-ben ennek a számnak a negyede sem fog megépülni. A lakásállomány megújulásának elmaradása a hazai lakásállomány elöregedésére, a minőségi problémák felhalmozódására figyelmeztet.

Évi 10 ezer lakás felépítését feltételezve a hazai lakásállomány 400 évente újulna meg. Ilyen lakásépítési adatok mellett további legalább 200-300 éven át fenn kell tartani a mai lakóépületeket. A magas építészeti értéket nem képviselő lakóépületeknél ilyen távon mérlegelni kell, hogy az adott épület korszerűsítésénél a felújítás vagy pedig a bontás és a helyettesítő új építés a költséghatékony és a minőséget növelő megoldás. Figyelembe kell venni, hogy egy épülettel kapcsolatos kiadások túlnyomó részét nem az építési költségek, hanem az épület élettartam alatt elfogyasztott energia, ráfordított felújítási, karbantartási költségek teszik ki.

A következő években várható tendenciákat illetően fontos tény, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál. A többi évben az építési engedély adatok egyértelműen meghaladták a lakás használatbavételi adatokat. 2011-ben lényegében azonos volt az építkezések és az építési engedélyek száma. A közel azonos építési engedély és használatbavételi engedély adatok a következő évre további csökkenést vetítenek előre a lakásépítések számában (nem minden engedélyezett lakás épül fel).

2012. I-III. negyedévben az építési engedélyek száma (7.794 db) 20% -val meghaladta a használatba vett lakások számát (6.509 db.). Amennyiben ez az arány éves szinten is megmarad, az a 2012-es lakásépítési számok stagnálását vetíti előre a 2013-as évre. Kedvező fordulatot – de legalábbis a lejtmenet végét – az jelezné, ha az építési engedély számok egyértelműen és tartósan meghaladnák a használatbavételi engedélyek számát.

Egy kis történelem: lakásépítések 1921 – 2011

A hazai lakásállomány közelítően 4,3 millió lakásból áll. A hazai lakásállomány éves szinten 1%-os megújulásához évi 43 ezer lakás építése lenne szükséges. A KSH-adatok szerint ugyanakkor 2011-ben 12.655 db. lakás épült, 39,2%-kal kevesebb, mint 2010-ben.

Még az 1933-as világválság idején is több (17.874 db.) lakás épült Magyarországon, mint 2011-ben. Az utóbbi 90 év statisztikai adatai alapján egyedül 1949-ben volt a 15 ezres szint alatt (13.251 db.) a lakásépítések száma. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

Az utóbbi 90 évben átlagosan évi 43 ezer lakás épült Magyarországon, de az éves adatok között rendkívül nagyok a különbségek. A stabil munkahelyeket, az ipari kapacitások optimális kihasználását az segíti, ha a lakásépítések száma az évek között kiegyenlítettebb. Ez segítené a minőségi építéseket is.

A legfontosabb lakáspolitikai feladatok 2012-ben

A lakásépítési támogatásokról szóló kormányrendelet (új szocpol rendelet) 2012.01.01-én lépett hatályba. Az új szocpol konstrukció vissza nem térítendő támogatást ad az építkező, új lakást vásárló családoknak. Az új szocpol támogatás mértékét növelni lenne szükséges az építésekre jutó Áfa mértékéig. 2013 során az új szocpol konstrukciót egy érdemi, jól működő lakásépítési támogatási formává kellene tenni.

A lakásépítések, felújítások élénkítése érdekében szükséges lenne ebbe a szektorba uniós pénzeket helyezni. Ehhez az kell, hogy Magyarország már most felkészüljön a következő (2014-2020) uniós költségvetési periódusra, a szükséges támogatási konstrukciók előkészítésre kerüljenek. Szükséges az is, hogy több uniós tagállam együttműködésével sikerüljön elérni, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódusban a lakásépítések, lakásfelújítások támogatási lehetősége bővüljön.

Ezzel lehetővé válna a közösségi (szociális szempontokat is figyelembe vevő) bérlakásépítések, lakásépítések támogatása, valamint az energiahatékonysággal, a fenntarthatósági szempontokkal összhangban lévő lakásfelújítások, város rehabilitációs programok forrásainak bővítése is.

Lakásügyi intézkedések nélkül a 2020-as EU célok – klímavédelem, az épületek energiahatékonyságának javítása; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem – nem érhetőek el.

Mivel a lakásügy, építésügy jelenleg széttagolt a kormányzatban, az lenne szükséges, hogy az érintett minisztériumok, egyéb szervezetek (pl. Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) előkészítő, koordináló bizottságot hozzanak létre. Ha ez nem történik meg 2012 során, akkor a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak alatt is valószínűleg folytatódni fog a hazai lakáságazat mélyrepülése.

Az Unióval elkezdődtek a 2014-2020 közötti időszak prioritásait kitűző tárgyalások. A magyar tárgyaló félen is múlik, hogy a városrekonstrukciók, energiahatékonysággal, fenntarthatósággal, szociális szempontokkal kapcsolatos lakásépítések, lakásfelújítások milyen esélyt kapnak az évtized hátralévő részében.