Munkahelyteremtés: Öt hónap alatt 60 ezerrel több közmunkás

Az alkalmazásban állók létszáma 2011. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt. A bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – írja legfrissebb gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly január-májusban a bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közmunkások száma az év eleji 13 ezerről 74 ezerre nőtt.
Mik ezek?

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 900 forint.

A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt.

Az öt, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–májusban 1 millió 838 ezren dolgoztak, 43 ezer fővel (2,4 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók 727 ezer fős létszáma, 36 ezer fővel (4,7 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti 13 ezer fős létszáma májusra 74 ezerre nőtt. Így az időszak alatt átlagosan közel 46 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak létszáma, 73 százalékuk részmunkaidős. A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–május havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 103 ezer fő volt. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 667 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–májusban.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (488 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (396 800 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor.

Január–májusban a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első öt hónapjában átlagosan 4,8 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 600, a szellemi foglalkozásúaké 182 800) forint volt, átlagosan 5,1százalékkal magasabb az előző évinél.

A 224 300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,4%-kal haladta meg az előző év január–májusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8 százalék volt.

A KSH első négyhavi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211.200 forint volt az első négy hónapban, 2,6 százalékkal nőtt éves bázison.

Tavaly január-májusi adatok szerint a bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a versenyszféra több mint 27 ezres bővülése a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén figyelhető meg. A versenyszféra dinamikus foglalkoztatás-bővülése mellett tovább csökkent a költségvetési szféra mérete, így nemzetgazdasági szinten 8 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott, mint az előző év azonos időszakában. A létszámcsökkenés elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelentkezett.

A közfoglalkoztatás nélkül számított értékek azonban kedvezőbb képet festenek, nemzetgazdasági szinten – ezt is figyelembe véve – csak 1,4 százalékos létszámcsökkenésről beszélhetünk a közszférában. A közeli jövőben beinduló közmunkaprogramok eredményeként azonban számíthatunk e szektor további bővülésére is.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek jelentős mértékben, 6,7 százalékkal nőttek májusban az előző év azonos időszakához képest, amely a versenyszféra 6,4 százalékos, a közszféra 6,5 százalékos, míg a nonprofit szektor 10,7 százalékos növekedésének figyelembe vételével alakult ki. Az adórendszer kedvező irányú változtatásának köszönhetően nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül) 7,5 százalékos volt a nettó átlagkereset-növekedés. Ez a változás reálértékben számolva 3,5 százalékos bérnövekedésnek felel meg.