Mitől intelligens egy épület?

Az intelligens szó annyit tesz, mint értelmes, fogékony, helyzethez igazodó, tanulékony. Az intelligens épület azonban mind építészetileg, mind technikailag modern és komplex rendszert alkot, amely kényelmes, biztonságos és energiatakarékos. Az ilyen komplex rendszerek teljes körű integrált megoldást biztosítanak a műszaki folyamatok, eljárások automatizálása, pénzügyi, személyi adatok nyilvántartása, illetve a környezetfelügyelet terén. Ezekben a tételekben minden szakember megegyezik.
Az is világos, hogy az intelligens épületek iránt egyre növekvő igényt elsősorban az üzemeltetési költségek csökkentése indokolja, de szerepet játszik a biztonság növelése, a hatékonyabb munka elősegítése, az áttekinthetőbb üzemeltetés, a magasabb értékállóság és nem utolsósorban a komfortérzet növelése.

Az intelligens rendszer többletköltségeket is jelent a beruházónak, hiszen komoly informatikai megoldások, nagy kapacitású kábelek, speciális műszaki berendezések, jelzőrendszerek biztosítják a hátteret; ezek beszerzési költsége nagyobb, mint az általános készülékeké, azonban hosszú távon számos kiadáscsökkentő tényező az indokolja alkalmazásukat ? emlékeztet az Iroda.hu Kft. két szakértője, Kalmár Zoltán és Szalai Bálint.
Az integrált rendszer elemei: a szellőzés- és klímatechnikai, az áramellátási, a világítás-árnyékolás technikai, a biztonságtechnikai, az életvédelmi és tűzjelző rendszerek, ezeket koordinálva szabályozzák. Ilyen berendezések kisebb, de professzionális személyzetet igényelnek, hiszen a jelzőrendszerek automatikus folyamatokat indukálnak, holtidőben kikapcsolják a felesleges rendszereket, automatikusan jelzik a vészhelyzetet és annak pontos helyét, valamint az előre felkészített rendszer igen gyors és hatékony reakcióval értéket, emberi életet menthet meg. Integrált rendszerek alkalmazása mellett ellenőrizhetőbbé, áttekinthetőbbé válik az épület, s ez időt és pénzt takarít meg a beruházónak.
Magyarországon a Johnson Controls, a Synergon és a Honeywell is foglalkozik ilyen integrált rendszerek kialakításával. Igaz, a beruházói szemlélet sokat változott hazánkban, azonban ezek a rendszerek még így is elég kevés irodaházban valósulnak meg, általában ott, ahol az invesztor, a tulajdonos saját célra építi az ingatlant. A Festo Magyarországon az első irodaházak között volt, amelyek teljes integrált rendszert használtak; az épület egyébként az árnyékolástechnika terén is áttörést jelentett a magyar piacon. A létesítményben szél-, eső- és napjelző rendszer segíti az automatikus működést.
A Duna Tower irodaház esetében az integrált füst- és tűzjelző rendszer infrás megfigyelőrendszerrel párosul. A Synergon az intelligens épületen túlmenő, úgynevezett intelligens Démász-telephelyeket alakított ki, ahol központosították és mozgásérzékelős IP-kamerák kiépítésével fejlesztették a meglévő megfigyelő rendszert, így a költségcsökkenés a biztonság növelésével párosult. A Roosevelt irodaháznál a Johnson Controls teljes felügyeleti és üzemeltetési rendszert épített ki. A füstérzékelő rendszeren kívül speciális jelzőrendszert is kialakítottak, az optimalizálja a hűtést-fűtést, viszont az egyéni igények kielégítésére egy fali konzol segítségével felül lehet írni a programot. Nem lehet kihagyni a Kinnarps- irodaházat a listából, hiszen ott is mindaz megvalósult, ami a fent említett épületekben, beleértve az automatikus fény- és árnyékolásszabályozást, illetve az automatikus tűzjelző rendszert ? fűzte hozzá Istiván Rita, a Kinnarps ügyvezetője.
Az integrált rendszer beruházási költsége általában 25-30 százalékkal magasabb, mint a hagyományosé, viszont akár 15 százalékkal is csökkentheti az üzemeltetési költséget, és a beruházás öt-tíz év alatt meg is térülhet a rendszer komplexitásától függően, amely bérleti időszaknak hosszú, de ingatlan üzemeltetésénél relatíve rövid időnek számít.
Ezenkívül szinte minden területen folyamatos a fejlesztés: reflexüveget, klímaterelőt, érintőképernyő által vezérelt rendszert, hőszivattyút ? amely száz méter mélységben lévő, 14 fokos talajvizet használ a hűtésre, fűtésre ? és számos egyéb technikai újdonságot használnak fel az irodaházak, épületek, hogy csökkentsék a kiadásaikat.
Az intelligens rendszer tekintetében egyébként a legtöbb gyártó, felhasználó és beruházó igen optimista; egyértelműen ez a jövő, a kérdés csak az, hogy a beruházók mikor építik be ezeknek a rendszereknek a költségeit a standard kialakítási kiadásokba. Két gazdaságossági szempont biztosítja a rendszer sikerét: egyrészt az optimális teljesítmény, másrészt pedig az, hogy az integráció miatt a költségek nem becslésen alapulnak, hanem teljesen pontosan lebonthatók egy-egy irodára, cégre.