Mit hozhat az Euró a hazai ingatlanpiacon?
Az Euró-zónához való csatlakozás sokak számára egy távoli, ismeretlen esemény, mely számos lehetőséget és veszélyt is rejthet magában. Az átlagember a megfelelő információk hiányában úgy véli, hogy ez az idegen és bonyolult folyamat csak a politikusok és az üzletemberek érdekeit szolgálja, így nem fűz hozzá bő reményeket.
Pedig az Euró bevezetése a mindennapi életbe is számos
pozitívumot (de természetesen negatívumokat is) hozhat magával.
Az
Európai Unió tagjaként világossá vált, hogy a csatlakozás nem okozott komoly
változásokat életünkben még négy évvel a csatlakozás után sem. Megmaradtak régi
határaink, nem nyílt számunkra több üzleti lehetőség, és ami még ennél is
fontosabb: az állampolgárok átlagos életszínvonala is lényegében változatlan
maradt. Így volt ez az ingatlanpiacon is: a csatlakozás előtt a „hamarosan
EU-tag” imázsnak köszönhetően számos ír és más külföldi befektető érdeklődött
Budapest ingatlanjai iránt, ám ez a fellendülési folyamat csak 2006 – ig volt
érezhető; azóta az ingatlanpiacot ismét a hazai résztvevők dominálják.
A már korábban az Euró-zónához csatlakozó két ország
esetében egymással ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetők. Spanyolországban
az ingatlanpiac az Euró bevezetését követően nagy mértékben növekedett,
köszönhetően az erős GDP-növekedésnek és a más tagállamokból érkező befektetői
hullámnak. Görögországban azonban negatív hatás volt érezhető: a Central Home
ingatlanpiaci partnerei szerint az Euró bevezetésével a piaci szereplők
elsősorban saját üzleti érdekeik érvényesítésére törekedtek, és ahol a kereslet
megengedte, igyekeztek az áttérést kihasználni. Ez helyenként látványos
áremelkedéseket produkált. Az állampolgárok vegyes érzésekkel fogadták az új
pénznem bevezetését és a piaci bizonytalanságok hatására megváltozott az
állampolgárok ingatlanpiaci eladási és vásárlási affinitása. Ezt a negatív
hatást csak 2004-re dolgozta fel a piac, s attól az évtől figyelhető meg ismét
a kereslet növekedése a görögországi ingatlanpiacon.
Az Euró
bevezetésével a magyar szakemberek erős GDP növekedés mellett igazi bankverseny
kialakulását várják Magyarországon. Ez az állampolgároknak nyújtott előnyökön
túl nagy lendületet adhat az ingatlanpiacnak is. Az Euró-zónához való
csatlakozás akkor fog a legpozitívabban hatni a magyar ingatlanpiacon, ha a
folyamat következtében a bankok közötti verseny valóban felerősödik, és az
árfolyam-kockázatok megszüntetésével több külföldi bank fog versenybe szállni a
magyar vásárlók kegyeiért. Ez azt jelentheti, hogy a verseny hatására olcsóbb
és jobb feltételek mellett kínált jelzáloghitelhez juthatnak az igénylők.
Ez számokban
kifejezve a következőket jelentheti: az ír befektetők a tavalyi évben már
4,5%-os kamat mellett is felvehettek hitelt hazájukban, úgy, hogy a törlesztés
futamideje alatt csak a kamatot kellett fizetniük, míg a törlesztő részt csak a
futamidő lejártakor. Ez minden hónapban alacsony törlesztést jelent, mely
jelentősen megkönnyíti a hitelfelvételt, és ezáltal felerősíti a befektetési
hajlandóságot és az ingatlanpiaci folyamatokat. Ez a kedvező hatás várható
hazánkban is, feltéve, hogy a remélt változások bekövetkeznek az Euró
bevezetését követően.