Miért drágább a budai zöld övezet, mint a pesti?

Vajon a jelenleg érvényes ingatlanárak mennyire tükrözik a zöldövezetek valós adottságait, valójában mi alapján értékeli a piac az itt található otthonokat? Levegőminőség, közlekedés, óvodák és iskolák közelsége, ár-érték arány – általában ezeket a szempontokat veszik figyelembe a Budapest kertvárosi körzeteiben otthont kereső családok.

Az Elephant Holding kutatásból kiderül, hogy a budai zöldövezet átlagosan 30%-kal kerül többe, de nézzük, hol, mit kell megfizetni.

Kevesebb négyzetméter Budán vagy tágasabb otthon Pesten? – ez a kérdés sokakban felmerült már és dűlőre is jutottak ebben a kérdésben. De vajon mi áll a vásárlói döntés hátterében? A kertvárosi ingatlanárak alapján jól elkülöníthető zónákra osztható Budapest. A legdrágább zöld kerületek Budán vannak: itt átlagosan 340 ezer forint a négyzetméterár, az új lakások 400-420 ezer forintért kelnek el négyzetméterenként. Nem meglepetés, hogy a legdrágább kerület a II. majd sorrendben utána a XII. III. XI. XXII.

A következő kategória Észak-Pest az itt található hat kerülettel (IV., X., XIV., XV., XVI., XVII.,). Ezeken a részeken már 260 ezer forinttól lehet lakást venni családi- vagy társasházban, de az új lakások itt is 10-12%-kal drágábbak. Az Elephant Holding tanulmányában a dél-pesti kerületek (XXVIII., XIX., XX., XXI., XXIII.) bizonyultak a legmegfizethetőbbnek 245 ezer forint átlagos négyzetméterárral. Itt 270 ezer forint az újépítésűek négyzetmétere.

Vajon tényleg jobb a levegő Budán

Az Elephant Holding által megkérdezett szakértők hangsúlyozták, hogy a járműforgalomból eredő légszennyezettség mértéke a főbb útvonalak mellett Budán is magas lehet. A főváros e részének ugyanis nincs elkerülő útja, és kevés a nagy forgalmat elvezetni képes sugárirányú út is: ezért az extrém hegyvidéki utcáktól eltekintve Buda levegője nem különbözik jelentős mértékben a hasonló beépítettségű és forgalmú pesti utcákétól. Összességében tehát a XII. és II. kerületi hegyvidék kivételével a levegő minősége nagyon hasonló a budai kertvárosban és a pesti oldal zöldövezeti kerületeiben.

Hol mennyi iskola, óvoda van?

A kertvárosba költözők számára fontos szempont, hogy otthonuk körül hány bölcsőde, óvoda és iskola található. A KSH 2007-es adatai szerint a budai kerületekben átlagosan 117 gyerek jut 100 bölcsődei férőhelyre, 100 óvodai férőhelyen pedig 93 gyermek osztozik. Pest északi kerületeiben valamivel nagyobb a kihasználtság: itt 118 bölcsődés korú és 93 óvodás korú gyermek jut 100 helyre. A dél-pesti bölcsődékben is hasonló a helyzet itt 100 férőhelyre 117 bölcsődés jut, egy száz fős óvodába pedig évente 101 gyermek jelentkezik. Általános iskolákból Budán és az észak-pesti kerületekben van a legtöbb, kerületi átlagban 19, Dél-Pesten ugyanakkor csak 15. A vizsgált kerületek mindegyikében egy gyermekorvos lát el 100 gyermeket. Összegezve tehát elmondható, hogy a vizsgált városrészek a szociális szolgáltatások területén is nagyon hasonló adottságokat mutatnak.

Döntő lehet a közbiztonság?

Melyik zöldövezetben jobb lakni? A választ nagyban befolyásolja az is, hogy egy-egy környéknek milyen a bűnözési statisztikája. Néhány belvárosi kerületben híresen sok a bűncselekmény, de azt már kevesen gondolnák, hogy a legelitebbnek tartott II. kerület is előkelő helyen van mind az egész kerületben évente elkövetett (2008, 7768), mind az ezer lakosra (2008: 90 db) jutó bűncselekmények számát tekintve. A BRFK közlése szerint az 1000 lakosra jutó legtöbb bűncselekményt 2008-ban Dél-Pesten követték el, kerületenként átlagosan 58-at. A második helyre Buda került, ahol 1000 lakosnak minden kerületben 49 bűncselekményt kellett elviselni tavaly. Az Észak-pesti közbiztonság ugyanakkor a bűnüldözési szerv statisztikái szerint jobb volt a budainál, itt kerületenként 1000 lakosra mindössze 48 bűncselekményt jegyeztek fel 2008-ban.

Hogyan lehet közlekedni?

Az Elephant Holding tanulmányában azt is megvizsgálta, hogy Budapest központjába mennyi idő alatt lehet eljutni a főváros különböző kertvárosi kerületeiből. Itt is a budai zöld van előnyös helyzetben, derül ki az összegzésből az itt lakók ugyanis a menetidő egynegyedét tudják megspórolni a pesti zöldövezetekben élőkhöz képest.

De miből is adódik a különbség?

A lakásválasztásnál nagy szerepet játszanak az olyan nem mérhető tényezők, mint a környék presztízse, esztétikai jellemzői (építészet, rendezettség) valamint az ott lakók társadalmi státusza. Aki Budán vesz ingatlant, nagy részben ezt fizeti meg.