Mennyit fogyaszt a lakásunk?

Az autó fogyasztását vásárlás előtt mindig tisztázzuk, a lakáséról viszont tudomást sem veszünk. Odafigyelni pedig nem árt: ma már léteznek olyan épületek, amelyek közmű nélkül is virulnak, netán energiát is termelnek. Utánajártunk, mi szükséges ehhez.

Ausztriában már áll az ezredik passzívház, 2010-re pedig majd 12 ezerre növekszik létszámuk. Ezeket az épületeket 30 kilowattos házaknak is nevezik, nem véletlenül: pontosan ennyi, esetenként pedig ennél is kevesebb energia elegendő az ilyen otthonok egy négyzetméterének éves üzemeltetéséhez, beleértve fűtésüket, valamint melegvízzel való ellátásukat is. Már ezt a számot is rémisztő összehasonlítani a korszerűtlen családi házak négyzetméterenkénti 160 kilowattos évi fogyasztásával, az energia nélkül működő ?Zéró energia házak? 0 kilowattos fogyasztásáról nem is beszélve.

A ?Zéró energia ház? viszonylag új keletű találmány, mindössze 8-10 éve létezik ? mondta Véghely Tamás, a Gaiasolar szakembere. Az ilyen típusú épületek energiaellátására minden lehetséges megújuló energiát fölhasználnak, a napfénytől a földhőn át, egészen a viharos szelekig. A házak energiamérlege bizonyos esetekben pozitívvá is válhat, és az áramszolgáltatóhoz bekötve ? több-kevesebb pénzért ? villamos áramot is leadhatnak.

A teljes önellátás alapvető feltétele a ház minél jobb hőszigetelése, így a ?Zéró energia házak? többsége könnyűszerkezetes készház. A jól megtervezett és jól megépített házak U-értéke (régebben k-érték), azaz hőátbocsátási tényezője 0,2 alatti, és fűtésüket is több elemből álló fűtésrendszer biztosítja. A gáztól és elektromos áramtól való teljes függetlenséget különféle megújuló energiaforrásokkal, napelemekkel, napkollektorokkal, napfénycserepekkel, földhőszivattyúval, szélgenerátorral, az általuk működtetett fal és padlófűtéssel, valamint az ezeket összehangoló időjárás és életmódkövető vezérléssel érik el. A falfűtés különösen fontos, hiszen az ember nemcsak a levegő hőmérsékletét érzékeli, hanem a tárgyak, falak sugárzó hőjét is: falfűtés mellett két fokkal alacsonyabb léghőmérséklet is elegendő ugyanolyan komfortérzethez, ami lényeges energia-megtakarítást jelent.

Naptégla: fűtés a falon keresztül

A fal belső aktív fűtése mellett létezik egy olyan megoldás is, amely a falat a napenergia szolgálatába állítja, azaz a fal kívülről is fűthető napenergia segítségével. A fűtőelem üvegszerűen elemekből épül föl, külsőleg ablakhoz hasonlatos. Műanyagból készül, és a télen alacsony szöget bezáró napsugarak hőjét vezeti be a lakásba. Maga a ?fűtő szerkezet? nem átlátszó, csupán a hősugarak számára átjárható. Nyáron, amikor a nap más szögben süt, a melegítő hatás nem érvényesül, a napsugarak a fizika törvényének megfelelően egyszerűen visszaverődnek a speciális felületről. A megoldást hazánkban egyelőre még nem alkalmazzák, bár a gázáremelés ?mellékhatásaként? előbb-utóbb úgyis megjelenik.

Szélenergia síri csendben

A szélgenerátoroktól főleg zajos működésük miatt ódzkodunk, bár léteznek olyan megoldások is, amelyek bizonyítottan 0 decibeles hangerővel dolgoznak, és olyannyira kicsik, hogy egy lapostetőn is könnyedén elférnek. A függőleges tengelyű szélgenerátorokat Olaszországban, Svájcban, Norvégiában, Japánban tömegesen alkalmazzák, és külalakjuk alapján akár köztéri szobroknak is nézhetnénk őket. A nagy monstrumokkal szemben további előnyük, hogy nem rombolják a tájképet, és viharos szélben sem kell ?kiállítani? őket, ekkor is működőképesek.

Az ilyen típusú berendezések már hazánkban is terjednek, bár beszerzésük nem olcsó mulatság: egy kisebb méretű, 100-200 wattos, vízszintes tengelyű szélgenerátor 280-300 ezer forintból jön ki, egy nagyobb, 1 kilowattos szerkezetért pedig 400-600 ezer forintot is kipengethetünk. A függőleges tengelyű szélkerekekért még ennél is többet kérnek el: egy 750-800 wattos példány ára 1 millió forint körül mozog, de biztos, hogy környezetvédelmi szempontból ez a legjobb megoldás.

A napsugarat sem foghatjuk ingyen munkára, az induló költséget itt is magunk álljuk: a vákuumcsöves napkollektorok darabját 110-130 ezer forintért szerezhetjük be, egy 2,5 négyzetméteres síkkollektor pedig 70-85 ezer forintból jön ki. A napelemek ára teljesítménytől függ: egy 110 wattos szerkezet 125-145 ezer forintba kerül. A napelemek és napkollektorok külső megjelenése fontos lenne, ennek ellenére egyelőre nem fordítanak figyelmet arra, hogy a házat és a tetőt eleve úgy tervezzék, hogy alkalmas legyen ilyen szerkezetek esztétikus befogadására. Ha minderre már a ház tervezési fázisában figyelmet fordítunk, a megújuló energiák alkalmazásával igazán gazdaságos, esztétikus házat, és egyben otthont is teremthetünk ? hívta fel a figyelmet Véghely Tamás.

Ma már elérhető a villamoscserép is, amely kifejezetten mutatós kivitelben ejti csapdába a napsugarakat. A napelem ebben az esetben szó szerint a kisméretű cserepekbe van építve, és a szükség szerinti felület, vagy akár a teljes tető is befedhető vele. A szépségnek persze ára van: 1 kilowatt teljesítményt leadó felület 1,8 millió forint körüli összegből jön ki, ami elsőre soknak tűnik, pedig mindössze 10-15 százalékkal drágább, mint a hagyományos módon elhelyezett napelem.

A fűtés netovábbja

A megújuló energiák közül talán a földhő-hasznosító berendezés, a hőszivattyú a legkülönösebb szerkezet, nehéz elképzelni, hogy földbe furkált csövek segítségével fűteni lehessen. A földhőszivattyú ugyanakkor pontosan ezt tudja: a működtetéséhez szükséges ? szintén megújuló energiaforrással megtermelt ?elektromos energiának körülbelül négyszeresét adja vissza hőben. Jelenleg ez az egyetlen olyan környezetbarát megoldás, amelyek a fosszilis forrásoknál olcsóbban termel hőt, és megtérülési ideje sem túl hosszú, gázártól függően 6-8 év. A szerkezet tehát gyakorlatilag ingyen működik, egyedül megépítése kerül sokba: 1,8-2,8 millió forintnál olcsóbban gyakorlatilag nem tehetünk szert ilyesmire. A hőszivattyú egyébként a világ sok országában elterjedt, Svájcban, Norvégiában, Svédországban, Ausztriában és Németországban pedig szinte kötelező.

A házak fogyasztás szerinti kategóriába sorolása

(Magyarországon a lakások 56 százaléka egyáltalán nem felel meg a mai hőtechnikai előírásoknak, 34 százalékuk épphogy eléri a közepes szintet, és mindössze 10 százalékuk felel meg a szabványoknak)

Zéró energia ház
Kevesebb, mint 0 (!) kWh/m2

Passzív ház
Kevesebb, mint 10 kWh/m2

A kategória
Kevesebb, mint 30 kWh/m2

B kategória
Kevesebb, mint 50 kWh/m2

C kategória
Kevesebb, mint 70 kWh/m2

D kategória
Kevesebb, mint 90 kWh/m2

E kategória
Kevesebb, mint 110 kWh/m2

F kategória
Kevesebb, mint 140 kWh/m2

G kategória
Kevesebb, mint 160 kWh/m2