Megszólaltak a plázák: Tragédia lenne a vasárnapi szabály
Magyar Bevásárlóközpontok Szövetség (MBSZ) álláspontja szerint, ha megszavaznák a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslatot, az legalább 35 ezer munkavállalót -elbocsátások, vagy csökkenő bevételek útján – hátrányosan érintene, továbbá az állami bevételek csökkenését és amennyiben nem mindenkire vonatkozna, piacidegen diszkriminációt jelentene.
A Szövetség szerint 7,4%-os munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amely a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 000 alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében (logisztika, üzemeltetés, stb.) minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna és további 15-20 ezer hátrányosan érintene.
A gyakorlatban ez elbocsátásokat és bércsökkentést eredményezne. A kifizetett bértömeg csökkenésével pedig az állami és az önkormányzati bevételek is jelentősen visszaesnek.
“Az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnének. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.” – mondta Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke. Ráadásul legfőképp a társadalom aktív tagjait büntetné a szabályozás, hiszen a hétvégi és ezen belül vasárnapi FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) vásárlásokat leginkább a fővárosi, 30 és 50 év közötti, magas jövedelmű családosok végzik, akik hétköznap magas óraszámban dolgoznak. Ez csak gyorsan forgó fogyasztási cikkeknél évente 400 milliárd forintot jelent**
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600 fő dolgozik 7540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 000 fő áll alkalmazásban 2650 hipermarketben lévő üzletben.
A szövetség által mért adatok szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11%-a vasárnap keresi fel.
Országosan, vasárnapi napon több mint 870 000, szombati napon közel 1,4 millió háztartás vásárol FMCG (napi fogyasztási cikkek) terméket. Amennyiben a tervezett szabályozás miatt a vasárnapi bevásárlási lehetőség megszűnik, úgy a forgalom szempontjából erős szombati nap válik még zsúfoltabbá.
A 3 fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják. A gazdasági válság hatására a legmagasabb, 7-30% közötti forgalom visszaesést 2009-ben realizálták a bevásárlóközpontok, de 2008-ban és 2010-ben is forgalom-visszaesés volt a kereskedelmi egységeknél. 2013 harmadik negyedévétől a forgalom kismértékű növekedése figyelhető meg, amely emelkedés lehetővé tette, hogy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok erősödjenek meg, újítsák fel üzleteiket és nyissanak újabb egységeket. Véleményünk szerint a vasárnapi zárvatartás hatására újabb negatív hullám indulhat el, mivel a drasztikus szabályozás bizonytalanságot okoz.
Ha a vasárnapi nyitva tartás megszűnik, akkor további forgalomcsökkenés várható. Egyrészt a szombati vásárlásra való átálláshoz hosszú idő kell, másrészt a vasárnapi, úgynevezett spontán, impulzív vásárlások elmaradnak, harmadrészt pedig sokan külföldre mennek majd vásárolni. Németországban a korábbi teljes vasárnapi tiltást követően ma már 6-7 vasárnapon nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek, illetve Ausztriában is fontolják a vasárnapi nyitva tartás visszaállítását.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel ugyancsak teljesen, pótolhatatlanul kiesne.
Diszkriminatív, egyszersmind működésképtelen az a félmegoldás, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, hiszen egy bevásárlóközpont esetében a nagyobb alapterületű üzletek, az úgynevezett mágnesbérlők vonzzák be a vásárlókat. Ha ezek zárva vannak, akkor a központot nem érdemes nyitva tartani, így a kis-és középvállalkozások is rosszul fognak járni.
Alkotmányos szempontból a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, valamint a választás szabadságát is.
A vasárnapi zárvatartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ úgy véli; korlátozás helyett a piaci önszabályozásra kellene bízni a nyitva tartás kérdését, de ha már mindenáron szabályozni akar a kormányzat, akkor a javaslat beterjesztése előtt széles körű társadalmi egyeztetésre és átfogó elemzésre lenne szükség.