Megszavazták, hogy ki lehet sajátítani ingatlanokat

Országgyűlési-, és közjogi méltóságok hivatalának elhelyezése érdekében is kezdeményezhető lesz ingatlanok állami kisajátítása a parlament pénteki döntése értelmében.

A Ház 258 igen szavazattal, 77 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el kormánypárti képviselők egyebek mellett ezt is tartalmazó gazdasági salátatörvényét.

 

A parlament döntése alapján az Országgyűlés Hivatalának, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezése céljából is kezdeményezhető lesz ingatlankisajátítás.

 

Az Országgyűlés kimondta továbbá, hogy sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése érdekében is végezhető kisajátítás, ami a médiában megjelentek alapján a Margit körúton álló volt gazdasági minisztériumi épület lebontásához járulhat hozzá.

 

A törvénymódosítás értelmében a kisajátítást kezdeményező a kisajátítási hatóságtól kérheti a kisajátítás jogalapjának és kártalanítási összegének előzetes megállapítását. Ezen előzetes eljárás akkor indítható, ha a kérelmezővel szemben pert indítottak a szóban forgó ingatlan tulajdonjogáról. A parlament határozata szerint az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában állna.

 

Az előzetes eljárás alatt építési tilalom alá kerül a kisajátításra kiszemelt ingatlan, ami ugyanakkor a kisajátítást kezdeményezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az építkezésnek egyéb akadálya nincs.

 

A változtatásokat kezdeményező fideszes György István szerint az előzetes eljárás azt tisztázhatja, hogy van-e elvi lehetőség az ingatlan kisajátítása után közérdekű beruházás megvalósítására. A kormánypárti politikus szerint az előzetes állásfoglalás birtokában eldönthető, hogy érdemes-e költséges beruházásba kezdeni az adott ingatlanon a tulajdoni per alatt is.