Lesz-e mecset Újbudán?

Négyszáz év után először épülhet új mecset a magyar fővárosban. Az Iszlám Egyház már a terveket is elkészíttette újbudai telekre, nem messze a Budaörsi út és a Villányi út kereszteződésétől. A helyzettel azonban a környéken lakók korántsem örülnek, és a telket eladó önkormányzat támogatása sem tűnik sziklaszilárdnak.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint négyezer muszlim vallású él; a valóságos szám ennek a tízszerese is lehet. Többségük a közhiedelemmel ellentétben magyar állampolgár: évtizedek óta itt él vagy az elmúlt években tért át. Budapesten nyolc, vidéki nagyvárosokban egy-egy mecsetet üzemeltetnek, többnyire lakásokban. Reprezentatív imahely vagy közösségi ház kevés akad köztük, aminek a felekezeten belüli megosztottság is oka. A hazai muszlim közösséget ugyanis három egyházi szervezet: az 1988-ban alakult Magyar Iszlám Közösség, a 2000-ben alapított Magyarországi Muszlimok Egyháza és a 2003-ban bejegyzett Iszlám Egyház gondozza, ráadásul vannak olyan hívők is, akik nem sorolják magukat sehova.

A muszlim vallás napi öt imát ír elő – ezt azonban a rendszeresen dolgozó vagy tanuló hívők ritkán tudják az imahelyen teljesíteni. Az Iszlám Egyház által működtetett Bartók Béla úti mecset jelenleg hétköznaponként tíz-húsz, a pénteki ünnep idején pedig 150-200 embert fogad. A lakás méretű imahely azért vált szűkössé az egyház számára, mert fordítóirodájuk és könyvtáruk már nem fér el. Ezért álltak elő az újkori magyar muszlim vallás eddigi legambíciózusabb tervével: egy önálló, méltó imahelyként szolgáló mecset és kulturális központ építésének ötletével

A Budaörsi úton levő, jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező területre hétévnyi keresgélés után akadtak rá. A környék azért tűnik jónak, mert a hazai muszlimok jelentős része lakik errefelé – főleg egyetemista fiatalok. Az önkormányzat nemcsak a telket adta el nekik, de vállalta a szabályozási terv módosítását is, hogy a tervezett komplexum felépülhessen. Az egyház több építészt keresett meg; a napokban nyilvánosságot kapott és itt is bemutatott terveket végül Koós Miklós készítette.

A kiválasztott telek tulajdonképpen nem igazán volt alkalmas a kért funkciókra – mondja az építész, aki saját blogjában cikksorozatot is indított a tervek hátterének feltárására. Az első beszélgetésen az egyház vezetője egyetlen kérést vázolt fel: legyen egy négyzetes alapú imaterem, amely Mekka felé néz. A telken, amelyre a szabályozás szabadon álló beépítést ír elő, még ez sem férne el, az imaterem így nyolcszögűvé alakult. Amellett, hogy az egyházi előírásoknak megfelelően a férfiak és a nők külön bejáraton közelíthessék meg saját, eltérő szinteken lévő imahelyüket, az épületegyüttesbe két rituális fürdőt, közösségi központot, az imám lakását, a vendégeket szolgáló apartmanokat, mélygarázst és egy, a vallási ünnepségek helyszínéül szolgáló éttermet is bele kellett szorítani.

A Budaörsi úti építkezést több oldalról támadják. „Van egy kiadós arabellenesség a társadalomban” – fogalmazza meg az építész. A környékbeliek, akik az építkezés megakadályozására egyesületet hoztak létre, bevallottan félnek az iszlám közösségtől. Problémaként merült fel az egyházat vezető Saleh Tayseer személye is – ő az a palesztin fogorvos, akit 2004-ben terroristagyanúval letartóztattak, majd utóbb bizonyítékok hiányában felmentettek. Bár a magyar állam kétmillió forintos jóvátételt fizetett Tayseernek, személye továbbra is szálka a lakók szemében, hiszen a magyar sajtóban az iszlám hívei a legtöbbször terrorista tevékenységek kapcsán szerepelnek.

A tervek elkészítését az önkormányzat sem könnyítette meg az előírt 15 méteres magassági korlátozással. Bár Salah Tayseer 2010 januárjában a Kossuth Rádiónak azt mondta: nem lesz minaret a területen, az engedélyezésre benyújtott terveken az mégis szerepel – igaz, nem haladja meg az előírt magasságot. A minaret egyébként az imaterem kupolájával együtt az építész javaslatára került a díszítés nélküli, kívül-belül egyszínű és meglehetősen egyszerű épületegyüttesbe, a funkció történelmi hagyományokkal bíró jelzéseként. Ezen felül más szerep nem jutna neki: mivel a közvetlen szomszédságban alig lakik muszlim vallású, müezzin nem használná a tornyot.