Látványkonyha is lesz a felújított pécsváradi várban

Uniós pénzből újítják fel a pécsváradi várat, amelyben zarándokszállást, a bencés életmódot bemutató interaktív teret, látványkonyhát, íjászpályát és kovácsműhelyt alakítanak ki.

A régóta várt korszerűsítést a napokban kezdték meg, 2014 nyaráig tart, 300 millió forintba kerül, amit teljes egészében uniós forrásokból fizetnek, önerő felhasználása nélkül.

 

Utoljára körülbelül harminc éve volt komolyabb munka a várban, amelynek egyre magasabb üzemeltetési költségei, valamint romló állaga miatt hatalmas segítséget jelent a sikeres pályázat.     

 

Eredeti állapotába állítják vissza az országos jelentőségű műemléki védettség alatt álló épületet, és azt új, a 21. századi követelményeknek megfelelő funkciókkal és szolgáltatási elemekkel töltik fel.

 

A beruházás a szállodai rész felújításával indult, és jelentős építési, helyreállítási, felújítási munkálatok következnek a palotaszárnyban is. A megszépült várba számos turisztikai attrakciót terveznek, melyekkel elsősorban a bencés rend, a vár első lakóinak életét szeretnék feleleveníteni.     

 

 

Helyet kap a létesítményben bencés gyógyteázó és gyógyfőzetkészítő interaktív helyiség, illat- és sókamra, bencés gyógytevékenységet bemutató hely, látványkonyha korabeli főző- és sütőeszközökkel, kovácsműhely látványkovácsolással, pihenő- és fényképezőhely „Vak Béla trónjával”, várudvari látványelemek. A múzeumban a Szent Korona másolatát is kiállítják.     

 

Zarándokszállást is kialakítanak a várszálló felső emeletén, Pécsvárad a Magyar Zarándokút egyik állomása ugyanis, és a vár mint hivatalos pecsételőhely amúgy is népszerű a vándorlók körében.     

 

A fejlesztéssel nyolc új munkahelyet teremtenek, és akadálymentes környezetet alakítanak ki – mondta Pécsvárad polgármestere. Bíró Ferenc reméli, hogy a vár eddigi évi 10-12 ezres látogatottsága a következő években 30-50 százalékkal növekszik a fejlesztéseknek köszönhetően.     

 

A pécsváradi vár története több mint ezer évre nyúlik vissza. Eredetileg bencés apátság volt, amelyet 998-ban, a trónra lépése előtt Szent István adományozott az egyháznak. Első apátja a koronát Rómából elhozó Asztrik lett. A monostort már az alapítása után megerősítették, később uradalmi központként is működött a vár.  

 

Most múzeumként és szállodaként működik, legkülönlegesebb értéke pedig az az altemplomi freskó, amely az Árpád-kori magyar művészet egyik legkorábbi – 1158-ból származó – emléke.