Komolyabb ellenőrzéseket hozhat az új transzferár-rendelet
A mai napon lép életbe a transzferárazás dokumentációjára vonatkozó új szabályozás. A két éven belül immár másodszor változtatott rendelet alapvetően könnyítéseket tartalmaz, azonban összességében azt eredményezi, hogy az adózók a jövőben az eddiginél komolyabb ellenőrzésekre számíthatnak az adóhatóság részéről. A BDO alábbi elemzése a változások néhány várható következményét mutatja be.
Az Adóhatóságnál minden évben kiemelt ellenőrzési célpont a kapcsolt vállalkozások közötti árak vizsgálata, illetve az ezek alátámasztására évente kötelezően elkészítendő transzferár dokumentáció. Ennek a sajátos területnek a jelentőségét az adja, hogy az árképzés alapvetően befolyásolhatja a társasági adóalapot.
A most érvénybe lépő módosítások nagyrészt könnyítéseket tartalmaznak. A piaci szereplők által talán leginkább várt változás, hogy a jövőben nem kell dokumentálni azokat az ügyleteket, ahol az adóévi ügyletérték nem éri el az 50 millió forintot. Korábban ezt az értéket a szerződés teljes időtartalmára kellett vizsgálni, így például egy 2006-ban kötött szerződés esetén 7 év forgalmát kellett összeadni a 2012. évi nyilvántartási kötelezettség megállapításához.
Szintén egyszerűsítés, hogy a – haszon felszámítása nélkül történő – költségátterheléseket már akkor sem szükséges nyilvántartani, ha ezek főtevékenység keretében valósulnak meg. Ugyanakkor a módosítás után sem vált egyértelművé, hogy dokumentációköteles-e az az eset, amikor a magyar adózó a „vevője” az ilyen átterheléseknek. Ebben az esetben továbbra is érdemes lehet elkészíteni a nyilvántartást, bár nagy a valószínűsége annak, hogy az ilyen költségátterhelések nem érik el az évi 50 milli forintot.
„A könnyítések ellenére arra számítunk, hogy az adózóknak egyre komolyabb ellenőrzésekkel kell a jövőben szembenézniük” – figyelmeztet Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adópartnere. – Az egyszerűbb esetek kiszűrésével ugyanis az adóhatóságnak több erőforrása lesz a főtevékenységek, nagyobb tranzakciók árképzésének vizsgálatára. További probléma, hogy egyelőre továbbra sem egyértelmű, hogy a NAV hogyan képzeli el a nyilvántartás tartalmi részét (az összehasonlító elemzést). Erre csupán következtetni lehet az erre vonatkozó korábbi tervezet alapján, amelyet azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium végül visszavont.”