Kiárusítja ingatlanait a katolikus egyház Csehországban

Egyre nagyobb
mértékben kiárusítja ingatlanait – paplakokat, templomokat,
kápolnákat, gazdasági épületeket – a katolikus egyház Csehországban,
mert a hatalmas paphiány és a hívők folyamatosan csökkenő száma
miatt elnéptelenedtek, s az egyháznak nincs pénze fenntartásukra.

Az eladásra szánt ingatlanok jegyzéke az utóbbi hónapokban
szinte minden csehországi püspökség hivatalos weboldalán is
megjelent. A legtöbb ingatlant a Ceské Budejovice-i, a pilzeni és a
Hradec Králové-i egyházmegye kínálja.

Ceské Budejovice körzetében például több mint 300 plébánia van,
de csak 82-ben van pap. A Hradec Králové-i egyházmegyében a mintegy
450 paplak egyharmadát, tehát mintegy 150 épületet, bocsátottak
áruba. Az árakat a piac, a kereslet alapján fogják meghatározni,
állítják az egyházi méltóságok.

“Az egyházi vagyon legnagyobb kiárusítása zajlik napjainkban” –
nyilatkozta az Aktuálne.cz internetes újságnak Frantisek Mrosko, a
Ceské Budejovice-i egyházmegye képviselője. Leszögezte: “A cseh
lakosságnak nem egészen a fele állítja, hogy valamilyen módon
vallásos. Templomba azonban csak alig három százalék jár. Ilyen
alacsony létszámú hívővel az egyház nem tud pénzt szerezni
ingatlanai fenntartására.”

A Prazsky Deník című napilap szerint az egyházi ingatlanok
olcsóak és aránylag nagy irántuk az érdeklődés, különösen a
gazdagabb cseh értelmiségiek és vállalkozók körében, akik
“különlegesen attraktív üdülőházakat, műtermeket, vendéglőket és
üzleteket létesítenek az egykori paplakokban, templomokban. A
szerencsésebb esetek közé tartozik, amikor a falusi templomot
kulturális központtá alakították át, s mint a helyi hagyomány részét
ápolják.

Nyilvánvaló, hogy a többi egyház helyzete sem rózsás. A zsidó
egyház például a katolikus egyháznál is jóval rosszabb helyzetben
van, mert a második világháborús események következtében a
csehországi zsidók száma minimálisra csökkent. A zsinagógák egy
részét elenyésztette az idő, s amelyek fennmaradtak, többnyire más
célokat szolgálnak. A dél-morvaországi Velké Mezirící városka két
zsinagógája közül például az egyik kultúrház, míg a másik üzletként
működik.

A tíz millió lakosú Csehországban a statisztikai hivatal
kimutatása szerint jelenleg mintegy 3,3 millió állampolgár tartja
magát vallásosnak, míg több mint hatmillió ateistának. A hívők száma
évtizedek óta folyamatosan csökken: 1950-ben csak mintegy félmillió
ember vallotta magát ateistának, azaz az akkori lakosság 5,8
százaléka, míg 8,3 millió volt a vallásosak száma. Negyven évvel
később, az 1991-es népszámláláskor már csak valamivel több mint 4,5
millió volt a vallásos állampolgárok száma, s 2001-re ez újabb 1,2
millióval csökkent.

Az egyházak közül a katolikus egyház a legerősebb, s híveinek
száma 2,7 millió, ami az összes hívő 83 százaléka. A katolikusok
száma azonban az utóbbi tíz év alatt szintén bő egymillióval
csökkent.