Ki állja a számlát? Görög válság

Az eurózóna adósságválsága a görög helyzet ideiglenes rendezésével nincs még megoldva, sőt, meglehetősen borús kép tárul elénk, ha végiggondoljuk, hogy mi is jön azután, hogy a görögöket az Európai Unió megmenti a következő néhány hónapra, illetve a következő néhány évre.

Darvas Zsolt, a neves Bruegel Intézet, az MTA KTI és a Corvinus Egyetem kutatója számba véve a várható fejleményeket úgy látja, hogy a csődöt csak akkor lehet elkerülni, ha fokozatosan az Európai Unió válik Görögország kizárólagos finanszírozójává. Már amennyiben erre az EU addig fel tud készülni. És ha valóban ezt a meglehetősen kockázatos utat akarjuk járni.

A görög parlament megszavazta ugyan a kiigazítási csomagot, ám az eurózóna adósságválsága még távolról sincs megoldva. Idén a GDP 10,5 százalékára becsülték a görög állam költségvetési hiányát az újabb kiigazítás előtt, és ennek kétharmada származott az adósság kamatterheiből – vagyis még az adósságfizetés teljes megtagadása mellett is óriási hiány lenne a büdzsében. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet brüsszeli kutatója szerint a most formálódó megoldás, ami szerint a lejáró adósságot a mostani hitelezők viszonylag alacsony kamaton (5,5-8 százalékon) hajlandók refinanszírozni, ígéretes kezdet, bár kétséges, hogy sikerül-e tető alá hozni, és a kamat is meglehetősen magas. Ugyanakkor a görögök fizetőképessége még akkor sem áll helyre, ha a program sikerességéhez szükséges feltételek (a belső társadalmi ellenállás legyőzése és a hitelezők tömeges megnyerése a refinanszírozás mellett) megteremtődnek. 2014-ben ugyan ez esetben már valamivel kisebb lenne az államadósság, mint 400 milliárd (!) euró, ám ehhez képest az 50 milliárd eurós hitelezői újrafinanszírozás érezhetően csak rövid távon enyhíti a problémákat. A görög államadósság a GDP 150-160 százalékán marad, ami egyszerűen túl magas, szögezi le Darvas.

Tovább a Portfolio.hu cikkére.