Jó volt magyarnak lenni Cipruson

A magyarországi ingatlanfejlesztők az elmúlt 12 évben többször is elhozták a FIABCI Prix d’Excellence – Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat – díját, de az idei, május 19-i ciprusi gála sokáig emlékezetes lesz: több kategóriában is győzelmet arattunk olyan pályaművekkel, amelyek a világ élvonalát képviselik. Gönczi Lászlóval, a zsűri és egyben a FIABCI Magyar Tagozatának elnökével beszélgettünk.

Mi kell ahhoz, hogy egy hazai projekt a nemzetközi színtéren is elismerésben részesüljön?

Kiváló munka! A XII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat tavaly ősszel zárult. A hazai zsűri szinte az egész építészszakmát képviselte: a Magyar Építészkamara, a Budapesti Építészkamara, a Magyar Ingatlanszövetség, a Magyar Lakásépítők Szövetsége, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Website Media Zrt. (irodahaz.info, raktar.info, ujlakas.info, uzlethely.info, ingatlanhirek.hu) és az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége 12 zsűritagot delegált. Ők választották ki azt a három pályaművet, amelyek végül a FIABCI 42 szakemberének a tetszését is elnyerték.

Vegyük őket sorra! Mit értékeltek az Eiffel Tér Irodaházon?

Az irodaház kategória az egyik legnehezebb. A világban rengeteg high-tech és zöldépületet adnak át, még egy országon belül is komoly verseny folyik a bérlők kegyeiért, de a FIABCI Prix d’Excellence díj esetében a világ legjobbjaival kell megmérkőzni. Amióta magyarok is pályáznak, kategória győzelmet még nem értek el – ezért nagyon értékes ez az irodaház kategóriában elért második díj. Amit konkrétan értékeltek: a magas színvonal mellett a beruházók arra is figyeltek, hogy egy korábban parkolónak használt „senki földjét” alakítsanak át közparkká, amire a belső kerületekben égető szükség van. Ügyesen oldották meg, hogy a parkolók feletti első szinten kialakított kávézók sora szervesen kapcsolódik az amfiteátrum jellegű városi parkhoz. Aki arra jár, láthatja: a városlakók máris birtokba vették. Mindezen túl, az egész elképzelés a jövőbe mutat: ez lehetne a nyitánya annak az új városrésznek, amely egyszer a Podmaniczky utca vasút felőli oldalán megépül. Mindez összeérhetne a pályaudvar másik oldalán tervbe vett Westend II-vel. Személy szerint azt gondolom, hogy az épület megérdemelten részesült elismerésben.

A Bécsi Corner Irodaház a műemléki fejlesztések kategóriában nyert első díjat. Mit gondol, hogy miért?

Ezen a téren Magyarországon hagyományosan igényes munkák születnek. Korábban is díjaztak már hazai munkát: az Aegon Biztosító Kálvin téri székházát 2001-ben második díjjal jutalmazták, a szombathelyi, Fő téri foghíjbeépítést 2002-ben értékelték kategóriájában a világ legjobbjának. A Bécsi Corner esetében azt méltatták, hogy a három, különböző korban született épületegyüttest sikerült példaértékűen felújítani és kibővíteni. Javaslom, hogy közelítse meg a tömböt a Lajos utca felől: az új szárny nem archaizáló, inkább modern, mégis egységet alkot a régivel. Az U alakú, dél felé nyitott tömb belsejébe még egy, a közönség számára is látogatható parkot is varázsoltak. Megőriztek mindent, ami érték, miközben olyat alkottak, ami használható és működik.

A speciális projektek kategóriában a Corvin Sétány nyerte az első díjat. Mit értékelt a zsűri?

Az eddig megvalósult első ütemen már világosan kirajzolódik a minőségi különbség a többi, vegyes funkciójú elképzeléshez képest: a Corvin Sétány szervesen beépült a környezetébe. Nem rombolja a várost, hanem építi. Miközben a klasszikus belváros egykor volt élettel teli fontos utcái elvesztették központi szerepüket – gondoljon csak a Rákóczi útra, a Nagykörútra vagy a Bajcsy-Zsilinszky útra –, addig itt valami olyan épült, amire már régóta nem volt példa: az üzletek, az irodák, a lakóépületek, a szórakozást biztosító helyek szimbiózisban vannak egymással, újra megmutatják a városi lét örömeit.

Van a Prix d’Excellence díjnak kimutatható hozama? Értékeli a piac ezeket az elismeréseket?
  
1997-ben írtuk ki az első magyar pályázatot. A célunk az volt, bátorítsuk a hazai ingatlanfejlesztő szakma szereplőit abban, hogy elinduljanak a nemzetközi színtér felé. Másrészt a világnak is meg akartuk mutatni, hogy képesek vagyunk olyan munkák megvalósítására, amelyek a legjobbakkal is felveszik a versenyt. Kérdésére konkrétan válaszolva: ha egy befektető vagy egy bérlő két lehetőség közül választhat, és az egyiket a szakma krémje Prix d’Excellence díjban részesítette, akkor nem kétséges, hogy melyik projekt lesz a befutó.

Hogyan és mit értékel a zsűri? Hogyan biztosítják, hogy egy adott ország szakembere ne legyen elfogult a saját hazájából érkezett pályaművek iránt?

Minden projektet legalább tíz szakember vizsgál, de az adott ország delegáltja nem bírálhat olyan kategóriába tartozó pályaműveket, amelyben az országából származó projekt is indult, így még árnyék sem vetülhet a vizsgálat tárgyilagosságára. 27 ország 42 szakembere dolgozik szabadidejében a bírálatokon, egyenként 30–40 projektet értékelve. Ez hihetetlenül nagy munka: a pontozásnál figyelembe vesszük a koncepciót, a minőséget, a kivitelezési folyamatot, a finanszírozást, a marketinget, a piaci sikert, a hozamot, az eredményességet, a környezeti és az életkörülményekre gyakorolt hatást is. Az értékelés a beadott pályázatok és az online elérhető információk alapján folyik. Vagyis nem elégszünk meg a beadott anyagokkal, a lehető legtöbb aspektusból körbejárjuk a munkákat, akár szó szerint is: a Google Maps segítségével például megnézzük, hol tart a kivitelezés, valóban olyan idillikus lett-e a folyóparti sétány, mint a befektetők csábítására készült prospektusban. Egy szálloda esetén próbafoglalást végzünk, hogy meggyőződjünk róla, valóban tele van-e a hotel, vagyis a megadott hozamráták fedik-e a valóságot. A zsűritagok mind az öt kontinenst képviselik. Az ő értékelésük a döntéshozó bizottság elé kerül, akik arról döntenek, hogy fej-fej melletti eredmény esetén megosztott helyezést hirdessenek-e ki, de arra is volt példa, hogy a második díjat visszatartottuk, mert olyan nagy volt a különbség az első helyezett és a „követő boly” között. 10 éve vagyok zsűritag, de hála a jól kidolgozott mechanizmusnak, illetve a tagok szakmaszeretetének, még arra sem volt példa, hogy a befolyásolás gyanújának árnyéka felbukkant volna egy döntés kapcsán.

A folyamat tetőpontja a díjkiosztó gála.

A ciprusi Paphos mellett, Coral Beach Hotel nagytermében került sor a díjátadásra. 350 résztvevő, estélyi ruhás hölgyek, szmokingos urak a szakma elitjéből, a szigetország vezetői, nagyszínpad, a helyi TV vezető műsorvezetője! A ciprusiak megadták a módját, nekem mindenesetre az Oscar-gála ugrott be.

Hol tart a jövő évi pályázat?

Ezekben a hetekben megy ki a 13. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat kiírása. Innen a legjobbak jutnak tovább. A FIABCI Prix d’Excellence jövő évi díjkiosztója Szentpéterváron lesz, annak az Alexander Romanenkónak a vezényletével, akit most választottak meg a 60 országban jelen lévő FIABCI következő elnökének. Számomra megtiszteltetés, hogy arra biztatott, hogy pályázzak a FIABCI igazgatótanácsi tagságára és miután megválasztottak, a következő három évben ezzel is segíthetem a FIABCI munkáját.