Ingatlanadó: 93,5 milliárdot remél idén az állam

Az idén a kormányzat nem számol a tavalyinál számottevően több építmény és kommunális adóbevétellel az önkormányzatoknál.

Pintér Sándor belügyminiszternek egy képviselői kérdésre adott írásos válasza alapján építményadóból 82,5 milliárd forint, magánszemélyek kommunális adójából 11 milliárd forint bevétele származhat a helyi önkormányzatoknak, a múlt évi 81, illetve 11 milliárd forinthoz hasonló nagyságrendben.  Az önkormányzatoknak 1991 óta van lehetőségük helyi adót, közte a lakosságot is terhelő építményadót, vagy magánszemély esetében kommunális adót bevezetni. A jelenleg hatályos törvény szerint az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete alapján, vagy az építmény korrigált forgalmi értékének százalékában lehet megállapítani az adót. Az előbbi esetében négyzetméterenként maximum 1100 forintot vagy a korrigált forgalmi érték legfeljebb 3,6 százalékát lehet kiróni.

A legfrissebb adatok szerint a múlt év elején 803 településen kellett építményadót és 2284 településen a magánszemélyeknek kommunális adót fizetni – olvasható a miniszteri válaszban. Az építményadó jellemzően nem lakáscélú épültek adója, a magánszemély kommunális adója pedig a lakások adóztatását jelenti. Tételes kimutatásról a miniszter nem tudott beszámolni a válaszban, de megjegyzi, hogy a tapasztalatok alapján magánszemélyeknek akkor kell építményadót fizetniük, ha az adott lakás nem szolgál a tulajdonos otthonául. A helyi önkormányzatok – például szociális megfontolás alapján – kedvezményt is adhatnak. Így a lakások építményadójából és a magánszemélyek kommunális adójából együttesen évi 14-15 milliárd forint folyhat be. Az írásos válasz szerint egy átlagos, bérbe adott lakás utáni maximális adóösszeg a fővárosban egy-két havi piaci bérleti díjjal egyezik meg. A belügyminiszter álláspontja szerint az ingatlanok adóztatása a települési önkormányzatoknál “jó kezekben” van a helyi viszonyok jobb ismerete miatt. Az építményadó-bevallást csak tulajdon-átruházás vagy az ingatlan alapterületének változása esetén kell benyújtani – jegyzi meg az írásos válaszban a belügyminiszter – hozzátéve, hogy ezért nem jelent elviselhetetlen növekedést az adminisztrációs terhekben.