Igatlanadó már most is van

A főváros egyes kerületeiben, Pécsett, Székesfehérvárott, Balatonfüreden más most is fizetnek a lakások után – hivatkozik az Észak Online a Népszava írására.

A mai magyar viszonyok között igazán nincs szükség az ingatlanadóra – ezt Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke jelentette ki 2009 májusában, a Bajnai-kormány elképzeléseit bírálva. A jelenlegi kormánypárt három éve szajkózza, hogy nem lesz ingatlanadó Magyarországon. Rogán Antal, úgyis mint a Belváros polgármestere, a gazdasági bizottság elnöke tavaly októberben szándékos félrevezetésnek nevezte az ingatlanadóval kapcsolatos felvetéseket, mint mondta “szó sincs arról, hogy bármilyen ingatlanadó kerülne bevezetésre”. Ez akkor merült fel, amikor el akarták törölni az önkormányzatok által kivethető építmény- és telekadó felső határát.

Legújabban pedig az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki, hogy bármit mond a nemzetközi szervezet, nem fogja a kormány bevezetni az ingatlanadót.

Arról viszont mélyen hallgatnak az ország vezetői, hogy nyakra-főre vezetik be, illetve emelik az önkormányzatok a településükön az építmény- és a telekadót. Ezeknek pedig mindegyike ingatlanadó, mindegy, hogy minek nevezzük. A lényeg, hogy ingatlanhoz kötődik, ingatlan után kell megfizetni a terhet.

Ráadásul leginkább a fideszes vezetésű helyhatóságokra jellemző, hogy a lakás célú és a nem lakás célú – tehát például iroda, garázs, melléképületek – építmények és a telek után egyaránt beszedik ezt a sarcot. Mint ahogy az is, hogy jellemzően 2011-től, illetve 2012-től vezették be ezeket az adókat. A fővárosban igaz ez például az V., a XII., a XIV. kerületre, a nagyobb vidéki városok közül Pécsre, Székesfehérvárra, Balatonfüredre.

Az építmény- és telekadó rendszere rendkívül bonyolult, előbbit általában az ingatlan területe alapján állapítják meg, de a forgalmi érték után is adóztathatnak. Nagyon sok a kedvezmény, a mentesség, telkek esetén sokféleképpen értelmezik például a beépítettséget, s számolják ki ennek megfelelően az adót. Az azonban kétségtelen, hogy a lakosság szempontjából nincs igazán jelentősége annak, hogy az a pénz, amit a feje fölött lévő otthona miatt szednek tőle, az önkormányzatoknál marad vagy a központi büdzsébe kerül. Márpedig körülbelül ennyi a különbség az építményadó és a központi ingatlanadó között azok szempontjából, akik fizetik.

Egyáltalán nem mindegy ugyanakkor, hogy kire haragszik a lakosság. Rossz nyelvek szerint azért tolja a kormány inkább az önkormányzatok nyakába ezt a népszerűtlen feladatot, mert így az övék a felelősség, a lakosság szemében az önkormányzatok válnak fekete báránnyá. A kormány pedig elmondhatja magáról, hogy ígéretének megfelelően nem vezette be az ingatlanadót.